eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Brexit után jön a Dexit?

Egyre több dán, immár a lakosság több mint 40 százaléka szeretné, ha Nagy-Britanniához hasonlóan hazájában is népszavazást tartanának az európai uniós tagságról - derült ki egy szerdán közzétett közvélemény-kutatásból.

A felmérést az Epinion kutatócég készítette és a DR dán közszolgálati adó ismertette.

Az 1215 megkérdezett 42 százaléka mondta azt, hogy szükség lenne referendumra az EU-tagságról, ez öt százalékpontos emelkedés az előző, februári adatokhoz képest.

A május 17. és 24. között végzett közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság 44 százaléka támogatja az ország tartós uniós tagságát, míg 37 százalék kilépne a 28-ak táborából. A többi megkérdezett bizonytalan ebben.

Az 5,5 millió lakosú Dánia - Nagy-Britanniával és Írországgal együtt - 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, de a szkeptikusabb tagországok közé tartozik, és szuverenitása elvesztésétől tartva igyekszik kimaradni az uniós szerződések bizonyos részeiből.

A Lars Lokke Rasmussen vezette jobbközép kormánynak nincs arra vonatkozó terve, hogy népszavazást írjon ki az esetleges kilépésről.

Nagy-Britanniában június 23-án tartanak referendumot az EU-tagságról. David Cameron brit miniszterelnök egy hétfői nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy egy pokolgép pusztító erejével hatna a brit gazdaságra, ha országa a népszavazás eredményeként távozna az EU-ból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×