Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Kövér László: Európa válságban van

Az uniós tagországok házelnökei egyetértettek abban, hogy Európa válságban van, az unió polgárai egyre kevésbé hisznek az Európai Unióban - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európai Unió parlamenti elnökeinek kétnapos luxembourgi konferenciáját követően az MTI-nek.

Kövér László szerint az unió bizalmi válságára jó példa az brit uniós tagságról rendezendő népszavazás vagy a közelmúltban Hollandiában tartott, az ukrán társulási megállapodást elutasító voksolás.

A házelnök ide sorolta az osztrák államfőválasztást is, amelynek eredménye azt mutatja, hogy a választók közel ötven százaléka szavazott a szabadságpárti jelöltre úgy, hogy a kormányon lévő koalíciós pártok jelöltjei nem is kerültek be a vasárnapi második fordulóba.

"Mindez azt mutatja, hogy hatalmas bizalmi deficit van az Európai Unió körül, köszönhetően a migránsválság félrekezelésének" - fogalmazott.

Kövér László elmondta, hogy Európa jövőjével kapcsolatban a tanácskozó politikusok hozzászólásainak legtöbbjét a felszínesség jellemezte.

Véleménye szerint a vitáknak és nézetkülönbségeknek értékválasztásbeli alapja van. Már Magyarország csatlakozását megelőzően sem volt meg az alkotmányozáshoz szükséges közös európai értékalap, amelytől Európa azóta még távolabb került - húzta alá.

A kedden elfogadott záródokumentumról elmondta: jelentősége abban áll, hogy Európát is megosztó kérdésékre próbál választ találni.

Az Európa előtt álló kihívásokra való válaszként a luxembourgi elnökség a mélyebb, politikai integráció erősítését jelölte meg, ugyanakkor az ettől eltérő módosító indítványokat sikerült keresztülvinni - hangsúlyozta.

A legfontosabb kérdés, amellyel kapcsolatban kirajzolódott a visegrádi országok markáns véleménye, az volt, hogy a kötelező áttelepítési mechanizmus kvótarendszere nem elfogadható megoldás.

Kiemelte: több más ország is a visegrádiakhoz nagyon hasonló álláspontot hangoztatott a vita során. Amíg korábban Magyarország egyedül maradt a migrációs válság megoldására, az illegális bevándorlás megállítására adható javaslataival, addig mára lényegesen közeledtek az álláspontok ezekben a kérdésekben - mondta a házelnök.

A kétnapos tanácskozás eredményeivel kapcsolatban arról tájékoztatott: a nemzetállami parlamentek törekvése az, hogy megpróbáljanak szorosabb együttműködést kialakítani egymással. Ennek célja, hogy Brüsszellel, az Európai Unió intézményeivel szemben hatékonyabban tudjanak fellépni. Európa jövőjét illetően a parlamenti vezetők többsége nem támogatja a brüsszeli központosítást - mondta.

Leszögezte: Magyarország is erősebb Európai Uniót szeretne. A kérdés csak az, hogy milyen területen legyen erősebb és hogyan kellene ezt elérni - mondta.

A házelnök arról tájékoztatott, hogy Luxemburgból Londonba utazik tovább, ahol részt vesz a Becket Szent Tamás vértanú emlékére rendezett ünnepségsorozat rendezvényein.

Kövér László Londonban megbeszélést folytat Baroness D'Souza felsőházi elnökkel, John Bercow-val, a képviselőház elnökével, találkozik a brit parlament magyar-brit baráti tagozatának (Hungary APPG) tagjaival és ünnepi szentmisén vesz részt a Parlament St. Mary Undercroft kápolnájában.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×