eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

Elkezdődött a választás második fordulója Ausztriában

Vasárnap reggel elkezdődött Ausztriában az elnökválasztás második fordulója, amely szorosnak és izgalmasnak ígérkezik.

A mintegy 6,4 millió osztrák választópolgár arról dönt, hogy Ausztria államfője a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen vagy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított jelölt, Norbert Hofer legyen.

Az első szavazóhelyiségek reggel hét órakor nyitottak, és a kisebb településeken csupán pár órán át várják a szavazókat délelőtt. A hivatalos urnazárás 17 órakor lesz, így az első, nem hivatalos eredmények ez után várhatók.

Az április 24-én tartott első fordulóban hat jelölt indult, de egyikőjük sem szerezte meg az abszolút többséget, a választásra jogosultak a két legtöbb szavazatot elért jelöltre voksolhatnak most vasárnap. A nagy érdeklődést jól jelzi, hogy a választási részvétel 68,5 százalékos volt. Az előző, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező szavazást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak közül mintegy 900 ezren levélben voksolnak. Az osztrákok egyre szívesebben adják le levélben szavazataikat, ezt a 2010-es államfőválasztás óta tehetik meg. Akkor még a választásra jogosultak 8,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, az áprilisi fordulóban már 12,5 százalék, vagyis több mint ötszázezren választották ezt a voksolási formát.

Az államfőválasztásnak már biztosan történelmi eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki a szövetségi elnök. E két párt jelöltjei - a néppárti Andreas Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer - együttesen mintegy 23 százalékos támogatottságot szereztek az április 24-én tartott első fordulóban, míg az első helyen befutó Hoferre 35 százalék szavazott.

A Gallup intézet által szombaton bemutatott közvélemény-kutatási eredmények szerint Norbert Hofer 49-57, míg Van der Bellen 43-51 százalékos támogatottsággal bír. A hatszáz ember megkérdezésével végzett kutatás szerint a határozott politikai véleménnyel bíró választók körében azonban Van der Bellen a népszerűbb, 46-56 százalék szavazna rá, míg Hoferre 44-54 százalék.

Több médium és közvélemény-kutató intézet azonban úgy döntött, hogy nem közöl kutatási adatokat a második forduló előtt. A szakértők a közvélemény-kutatók óvatosságát azzal indokolták, hogy az első forduló eredményeit, Norbert Hofer jelentős előnyét egyik intézet sem tudta előre jelezni.

Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.

A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer mostani hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×