Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Aranybányánk lehetne a migráció?

A Guardiannak nyilatkozó Philippe Legrain szerint az unióba érkező menekültek öt év alatt kétszeresen visszafizetnek minden rájuk költött eurót. A Corvinus Egyetem oktatója azonban úgy látja, hogy nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a kérdést.

A befogadó országok gazdasági növekedésének felgyorsításával a menekültek öt év alatt kétszeresen fizethetik vissza az uniós tagországok által, befogadásukra költött pénzt – mondta a Guardiannak nyilatkozva Philippe Legrain. Az Európai Bizottság elnökének egykori gazdasági tanácsadója a Tent Foundation nevű civil szervezet és az Open Political Economy Network által publikált tanulmányában úgy véli, tévhit, hogy a menekültek terhet jelentenek befogadóik számára.

A szerző szerint az érkezők új munkahelyeket teremtenek, növelik a termékek és szolgáltatások iránti keresletet és kipótolhatják a meglévő munkaerő-piaci hézagokat és így – tehát amennyiben integrációjukat ösztönözve be tudnak illeszkedni és munkát szereznek – a jövedelmüket terhelő adókból finanszírozhatják a szociális ellátórendszereket.

Philippe Legrain azonban úgy látja, hogy mindehhez Európának fel kell gyorsítania a menekültek beilleszkedését és munkaerő-piacra lépését, így nyelv-tanfolyamokat, illetve a lehetséges munkahelyükhöz közeli elhelyezést sürgetett számukra, továbbá korábban megszerzett végzettségük elismerésének megkönnyítését.

Melegh Attila, a Corinus Egyetem oktatója részben egyetértett az elemzéssel. Elismerte, hogy a migrációs irodalom korábbi számításai alapján a bevándorlás gyorsítja a gazdasági növekedést és újfajta munkahelyeket teremt, mégis úgy látta, hogy ezt az eredményt nem lehet egyszerűen a menekültekre vetíteni, komplexen kellene elemezni a helyzetet.

Mint mondta: azért kell vigyázni nagyon, mert ennek van egy politikai vetülete, ami arról szól egész Európában, hogy főként a nehéz helyzetben lévő volt munkás-osztály nagyon neheztelően figyeli, hogy itt mi történik, tehát van egy nagyon komoly politikai versengés ebben a dologban, másrészt kelet-európai szempontból van még egy nagyon fontos kérdés, mégpedig a migráns-csoportok közötti versengés.

A kelet-európai munkavállalók ugyanis Nyugat-Európában Melegh Attila szerint szintén aggódva figyelik, hogy milyen más migráns-csoportok jelennek meg a munkaerő-piacon.

A Corvinus Egyetem oktatója emellett fontos kérdésnek látta, hogy mekkora keretből oldható meg a közel-keleti térségben – például Törökországban, Jordániában, illetve Libanonban –, jelenleg rászoruló 8-10 millió ember ellátása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×