A TAP a Kaszpi-tengeri lelőhelyekről szállít majd földgázt török, görög és albán területen keresztül a dél-olaszországi fogadóállomásra. A konzorcium tagjai a BP, az azeri SOCAR, az olasz Snam, a belga Fluxys, valamint két spanyol cég, az Enagás és az Axpo.
A projektet a Trans Adriatic Pipeline AG vezeti. A 870 kilométeres, évi 10-20 milliárd köbméter szállítási kapacitású gázvezeték építéséről a megállapodást 2013. február 13-án írta alá Athénban Görögország, Albánia és Olaszország. Idén márciusban a megállapodást jóváhagyta az Európai Bizottság.
Az öt év alatt megépülő gázvezeték 5,6 milliárd euróba kerül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azt tervezi, hogy a költségekhez 1,5 milliárd euróval járul hozzá.
Az 543 kilométer hosszú görög szakasz 2,3 milliárd euróba kerül. Az albán és az olasz szárazföldi szakaszt építése is idén kezdődik.
Az Adriai-tenger alatti, dél-olaszországig tartó mintegy 110 kilométer hosszú vezetéket 2017 és 2018 telén rakják le. 2019-ben történik a működésbe állítás előkészülete, és 2020-ban indul el a gázszállítás.