Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Reza Pahlavi emigrációban élõ iráni trónörökös herceg a washingtoni Országos Sajtóklubban beszél 2026. január 16-án. Iránban december végén kormányellenes megmozdulások kezdõdtek, amelyek ellen a helyi vezetés kemény kézzel, sokszor erõszakkal igyekszik fellépni.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Amerikai katonai csapást sürget Irán ellen a trónörökös

Az Egyesült Államok katonai beavatkozását sürgette a jelenlegi iráni vezetés megdöntésére Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje a Der Spiegel című német hetilapban csütörtökön megjelent interjújában.

„Egy ilyen csapás az elnyomó apparátusra nem külső beavatkozásnak, hanem humanitárius közbelépésnek számítana” – hangoztatta a 65 éves trónörökös. Úgy fogalmazott:

Donald Trump amerikai elnöknek van lehetősége arra, hogy „történelmet írjon” az iráni nép szabadsághoz segítésével.

Mint mondta, ennek a követelésének fog majd hangot adni a müncheni biztonságpolitikai konferencián is. „Az iráni szabadságmozgalomnak politikai, gazdasági, és valószínűleg esetleg katonai támogatásra van szüksége” – jelentette ki Pahlavi, akit a szervezők idén meghívtak a biztonságpolitika szakértőinek legjelentősebb világtalálkozójára, melyre ebben az évben minden korábbinál több, mintegy 60 állam- és kormányfőt várnak.

Pahlavi a december végi és január eleji, kormányellenessé fajuló iráni tüntetéseket „forradalomnak” nevezte. Szerinte a teheráni vezetés komolyan meggyengült, és már nem tud mit nyújtani a népnek. Ezért érkezett el szerinte egy célzott csapás ideje az iszlám forradalom őrei és a biztonsági erők ellen, amelyek felelősek emberek ezrei életének kioltásáért. „Nincs visszaút” – tette hozzá a trónörökös.

Ismét megerősítette, hogy vissza akar térni Iránba, és helyben vezetni a hatalom megdöntését. Ezt követően referendumot írna ki, amelyen az irániak majd eldönthetik, hogy alkotmányos monarchiában vagy köztársaságban szeretnének-e élni. Pahlavi közölte, hogy a megosztott iráni ellenzéket négy elv, az egyenlőség, a szekularizmus, a demokrácia és a szabadságjogok alapján akarja összefogni. Véleménye szerint az Iszlám Köztársaság politikai vezetésének „démonai”, köztük Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője felett

a náci háborús bűnösöket felelősségre vonó nürnbergi törvényszék mintájára létrehozandó bíróságnak kellene ítélkeznie.

Trump amerikai elnök korábban támogatást ígért az iráni tüntetőknek, de a Reuters hírügynökségnek adott egyik interjúban kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Pahlavi elegendő támogatást tudna szerezni Iránban a hatalom átvételéhez.

Pahlavi már a 2022-es tüntetéssorozat után megpróbált az iráni ellenzék élére állni, de a szóbeli támogatáson kívül nem tudott sokat tenni, ezért jelentősége gyorsan elhalványult.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×