Ángel Gurría, az OECD főtitkára a BBC rádiónak az elemzést kommentálva kijelentette: ha Nagy-Britannia az EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként kilép az EU-ból, az ebből eredő gazdasági veszteség gyakorlatilag pótlólagos adóteherként nehezedne a brit háztartásokra. Gurría szerint ez a veszteség ráadásul folyamatosan halmozódna, és a következő négy évben - vagyis az évtized végére - egy-egy háztartásra számolva elérné az egyhavi brit átlagkeresetet.
Az OECD Londonban - Gurría nyilatkozata után nem sokkal - közzétett részletes elemzése ezt számszerűsíti is. A modellszámításokra alapozott tanulmány szerint Brexit esetén 2020-ra 3,3 százalékkal lenne alacsonyabb a nominális brit hazai össztermék (GDP) annál a szintnél, amelyet Nagy-Britannia abban az évben az Európai Unió tagjaként elérhetne. Az elemzés szerint ez háztartásokra lebontva 2200 font (860 ezer forint) éves bevételkiesésnek felelne meg.
Az OECD azonban kidolgozott három hosszabb távú forgatókönyvet, 2030-ig kiszámítva a lehetséges gazdasági károkat. A központi forgatókönyv a következő másfél évtized végére 5,1 százalékos GDP-veszteséggel számol; ez háztartásonként 3200 font (1,3 millió forint) éves kiesést jelentene.
A derűlátó forgatókönyv 2,7 százalékkal - háztartásonként 1500 fonttal (560 ezer forinttal) -, a borúlátó változat viszont 7,7 százalékkal, egy-egy háztartásra számolva ötezer fonttal (csaknem kétmillió forinttal) alacsonyabb hazai összterméket feltételez 2030-ban arra az esetre, ha Nagy-Britannia akkor már nem lenne az EU tagja.
Az OECD szerint Brexit esetén Nagy-Britannia elveszítené hozzáférését az EU egységes belső piacához, és új kereskedelmi akadályokkal kerülne szembe olyan nem uniós piacokon is, amelyekre EU-tagként jelenleg kedvezményes feltételekkel exportál.
A szervezet szerint ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, az súlyos negatív sokkot okozna a brit gazdaságban, elsősorban a gazdasági és a piaci szereplők bizalmának azonnali megrendülése miatt. Ezek a hatások "állandósuló Brexit-adóként" nehezednének a brit háztartások életszínvonalára, hosszú évekig lassítva a brit gazdaság növekedési ütemét - áll az OECD szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.
Az OECD elemzése egybecseng a brit üzleti szféra, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben közzétett hasonló figyelmeztetéseivel.
A Brit Iparszövetség (CBI), amelynek 190 ezer brit üzleti vállalkozás a tagja, legújabb tanulmányában közölte, hogy az évtized végéig akár százmilliárd font (csaknem 40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak az ország távozása az EU-ból.
Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - Brexit esetén a nominális brit hazai össztermék 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.
A PwC becslése szerint ez 55-100 milliárd font - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.
Az IMF e hónap első felében nyilvánosságra hozott féléves világgazdasági jelentésének Nagy-Britanniára vonatkozó fejezete szerint helyi és globális szinten is súlyos gazdasági károkat okozna, ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. A jelentés szerint a közelgő referendum önmagában is komoly bizonytalanságot okoz a brit gazdaságban aktív befektetői körben, és ennek máris látszanak a gazdaság aktivitására gyakorolt következményei. A valutaalap ezért 1,9 százalékra rontotta a brit hazai össztermék idei növekedési ütemére adott előrejelzését az addigi prognózisában szereplő 2,2 százalékról.
A brit gazdaság növekedési üteme máris lassul. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán közzétett előzetes becslése szerint az idei első negyedévben 0,4 százalékkal volt magasabb a GDP-érték a tavalyi negyedik negyedévben mértnél. A tavalyi utolsó három hónap negyedéves összevetésű növekedési üteme 0,6 százalék volt.