Erzsébet királynő 1926. április 21-én, az uralkodó V. György második legidősebb fiának gyermekeként látta meg a napvilágot. Annak ellenére, hogy a szülei szerették gyermekeiket, a kötelesség volt az elsődlegesen fontos a számukra, így nem vitték magukkal a protokollutakra őket, így például akkor sem, amikor egy hat hónapos ausztráliai útra utaztak.

„Ő egy jellem. Gyermekként is megdöbbentő tekintély és megfontoltság lengi körül.”

- Winston Churchill, 1928

Amikor négy éves volt, megszületett Erzsébet húga, Margit. A család Londonban lakott, a két lányt otthon taníttatták a szülei. A fiatal Erzsébet hercegnő – akit a család Lilibetnek hívott – gyakran látogatta meg a nagyapját, V. György királyt az otthonában, a Buckingham Palotában.

Trónörökös lett

Erzsébet hercegnő élete alapjaiban változott meg 1936-ban, amikor nagyapja, V. György meghalt. Ekkor nagybátyja, Dávid walesi herceg lépett a trónra, de ő még az év vége előtt lemondott a koronáról öccse, Albert javára. 1937-ben Erzsébet édesapját VI. György néven királlyá koronázták, ezzel Erzsébet hercegnő első számú trónörökössé lépett elő, a család pedig beköltözött a Buckingham Palotába.

Erzsébet először a II. Világháború idején szólalt meg rádióban, amikor azokhoz a brit gyermekekhez szólt, akiket evakuáltak az országból.

A Világháború lezárását jelentő Győzelem Napján Erzsébet és húga együtt ünnepeltek a Buckingham Palota előtt összegyűlt tömegben. Erzsébet nagyon óvatos volt, nehogy felismerjék őket, ám később bevallotta, hogy az volt élete egyik legemlékezetesebb estéje.

Erzsébet hercegnő első külföldi szereplése Dél-Afrikába vezetett, a király képviseletében - aki megromlott egészségi állapota miatt nem utazhatott. A következő években apja egészségi állapotának további romlása miatt egyre több nyilvános szereplésen vett részt.

21 évesen, 1947-ben házasodtak össze Fülöp edinburgh-i herceggel, akinek német származása és rangja politikailag kényes kérdés volt a II. világháború után, ezért lemondott görög és dán hercegi rangjáról, felvette az anglikán vallást és megkapta a brit állampolgárságot.

Első gyermekük, Károly 1948-ban született, Anna pedig két évvel később követte. Erzsébetnek a szüleihez hasonlóan többször otthon kellett hagynia gyermekeit, amikor az uralkodói kötelességeinek kellett eleget tennie.

A király, VI. György hosszú évek óta tartó betegség után 1952-ben elhunyt. Erzsébet édesapja halálhíréről a kenyai látogatása során értesült, majd azonnal hazautazott.

Koronázás

Erzsébetet 1953 júniusában koronázták királynővé, amelyet elsőként közvetített a televízió.

1960-ban megszületett Erzsébet királynő és Fülöp herceg harmadik gyermeke, Andás, majd négy évvel később Eduárd.

1981-ben, miközben Erzsébet királynő a Buckingham Palota előtti úton lovagolt, egy férfi hat lövést adott le, mint kiderült, vaktöltényből. A támadás egy hónappal Károly és Diana házassága előtt történt.

„Erzsébet királynőnek férfi szíve és gyomra van. Szereti a feladatát, és azt, hogy királynő”

- Harold MacMillan, miniszterelnök

Annus horribilis

Az 1992-es évet Erzsébet királynő „annus horribilisnek”, vagyis borzalmas évnek nevezte. Ebben az évben ért véget két gyermekének, Anna hercegnőnek és András hercegnek a házassága, megjelent a könyv, amely Diana boldogtalanságáról és a Károllyal közös házasságuk megromlásáról szól, és ugyanebben az évben tűz ütött ki a Windsor kastélyban, Erzsébet királynő otthonában.

1997-ben autóbalesetben meghalt Diána, walesi hercegné. Az események után a királynőt a gyászban a közönség hűvösnek találta. Újabb veszteség érte a királynőt 2002-ben, amikor két hónap különbséggel elveszítette édesanyját és testvérét.

„A valódi mércéje annak, amit teszünk, hogy meddig marad meg a jó. Minden, amit teszünk, a fiatalokért tesszük” 

- Erzsébet királynő

Ugyanabban az évben ünnepelte a világ a londoni olimpiát és a királynő gyémántjubileumát, és első filmszerepében is debütált. 2015-ben pedig Erzsébet királynő Nagy-Britannia leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója lett.