Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Választási fogás a szieszta megszüntetése Spanyolországban?

Politikai üzenetként értelmezhető, hogy a spanyol ügyvezető miniszterelnök megszüntetné országában a sziesztát, ám az InfoRádió által kérdezett szakértő szerint a kormányfő bejelentése nem változtat érdemben a pártok közötti erőviszonyokon.

A decemberi spanyolországi választásokon egyik párt sem szerzett abszolút többséget és azóta, a voksoláson győztes konzervatív Néppártnak és a legerősebb ellenzéki pártnak, a spanyol szocialistáknak sem sikerült kormányt alakítaniuk. A szocialisták eddig csak a liberális Ciudadanost tudták maguk mellé állítani, a Katalónia önrendelkezéséért küzdő Podemos ellenzi paktumukat, abszolút többsége a képviselőházban azonban csak a három pártnak együtt lenne.

Ha tehát e három baloldali párt nem állapodik meg és a szocialisták a Spanyolországban hagyomány nélküli nagykoalícióban sem kívánnak kormányozni a konzervatív Néppárttal, várhatóan május 2-án VI. Fülöp király feloszlatja a képviselőházat és a szenátust és június 26-ára kiírja az előrehozott választásokat. Ebben a kontextusban értelmezhető a hivatalban maradt, megbízott miniszterelnök, a néppárti Mariano Rajoy legutóbbi bejelentése a szieszta megszüntetéséről.

„Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a szieszta megszüntetésének híre csak egy átmeneti, népszerűséget növelő bejelentés, de érdemben nem fogja módosítani a politikai erőviszonyokat a néppárt javára” - mondta Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense.

 A Rajoy bejelentéséről szóló sajtóhírek szerint a kormányfő a szieszta megszüntetésével hangolná össze a spanyol munkaórákat a többi uniós tagállaméval, elvéve a spanyol munkavállalók 3 órás ebéd és pihenőszünetét, ám előbbre hozva a hivatali munkaidő befejezését. Emellett a megbízott miniszterelnök visszaállítaná országában a greenwich-i időzónát, mivel a spanyolok csak 1942 óta, Franko tábornok döntése nyomán igazítják óráikat Németországhoz.

Az intézkedések célja részben a termelékenység növelése, ám a spanyol gazdaságpolitikának jelenleg nagyon szűk a mozgástere – mutatott rá Domonkos Endre.

„Az idén mintegy 4,2 százalékos volt a költségvetési hiány, a bruttó államadósság GDP-arányosan 100 százalékos, tehát lényegében jóléti szociális intézkedéseket növelő kiadásokat a költségvetés nem tud elviselni, ugye 2009 áprilisa óta Spanyolország túlzottdeficit-eljárás alatt áll.”

Így vesz át tehát a spanyol kormányzást, bárki is alakít kabinetet a következő időszakban. 1976 óta egyébként – Spanyolország legújabb kori történetében – még nem kellett előrehozott választásokat tartani az országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×