Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.88
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Megint tüntetnek a francia diákok a munkajogi reform ellen

Franciaországban több tízezren vonultak ismét utcára kedden országszerte 23 diákszervezet felhívására, hogy tiltakozzanak a kormány által meghirdetett munkajogi reform ellen.

Az elmúlt hónapban ez az ötödik alkalom, hogy az egyetemisták és a gimnazisták tiltakozónapot szerveztek, miközben a nemzetgyűlés illetékes bizottsága délelőtt megkezdte a vitatott törvénytervezet vitáját.

A legutóbbi, múlt csütörtöki megmozdulás volt eddig a legsikeresebb, akkor a szervezők szerint 1,2 millióan, a hatóságok szerint 390 ezren tiltakoztak.

Miután a korábbi felvonulásokon több összetűzés is történt a tüntetők közé keveredő rendbontók és a rendőrség között, a hatóságok nagy erőkkel biztosították a keddi megmozdulásokat. Rennes-ben, ahonnan a tiltakozási hullám elindult, a történelmi belvárosban nem engedélyezték a felvonulást. Marseille-ben viszont több százan vettek részt a délelőtti felvonuláson.

A tiltakozás központi helyszíne Párizsban a Bastille tér. A délutáni nagygyűlés előtt a várakozó tüntetők közé keveredő, kapucnit viselő rendbontók azt skandálták, hogy "Rendőrség mindenhol, igazság sehol!", majd üvegekkel, tojásokkal és kövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rövid összetűzést követően, amelynek során 130 embert előállították, a rend helyreállt a téren, a felvonulás békésen indult el.

A diákszervezetek szerint a fővárosban 25 gimnáziumot, a külvárosokban pedig 35-öt foglaltak el a tiltakozó diákok. Ez jóval kevesebb az előző tiltakozónapok akcióhoz képest, miután jelenleg tavaszi iskolai szünet van a francia közoktatási intézmények mintegy harmadában.

A múlt csütörtöki megmozdulás óta egyébként a párizsi République (Köztársaság) téren, amely a tavalyi terrortámadásokat követően a megemlékezések spontán helyszínévé vált, minden éjjel több száz fiatal virrasztással követeli a munkajogi reform visszavonását, s hozzájuk éjről éjre egyre több civil állampolgár is csatlakozik, hogy tiltakozzon a kormány egyéb vitatott intézkedései, valamint a szigorú rendőri fellépések ellen, amelyek a - terrorfenyegetettségre hivatkozva május végéig érvényben tartott - rendkívüli állapothoz kapcsolódnak.

A tiltakozási sorozatot a francia elemzők a Felháborodottakhoz, a 2011-ben Spanyolországból kiindult mozgalomhoz hasonlítják, amelynek résztvevői a gazdasági válság és a munkanélküliség miatt kialakult társadalmi elégedetlenséget fejezik ki akcióikkal. A Párizsban ötödik napja tartó Nuit Debout (Éjjel Talpra) akcióhoz kedden este vidéki városok, köztük Strasbourg, Toulouse és Rennes, is csatlakoznak.

"A fiatalság üzenete egyértelmű, a munkajogi törvénytervezet nem felel meg a társadalmi elképzeléseiknek" - írta közleményében a gimnazisták legjelentősebb szervezete, az UNL.

Najat Vallaud-Belkacem oktatási és Myriam El Khomri munkaügyi miniszterek szerdán fogadják a legfőbb diákszervezetek és a szakszervezeteket képviselőit, akik szombatra hirdettek újabb, közös tiltakozónapot.

Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiatalok számára szakmai biztonságot, a vállalatok számára pedig rugalmasságot ígér, ez azonban egyelőre nem győzte meg a legfőbb érintetteket.

A tervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel és az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.

A parlament illetékes bizottsága szerdán kezdte megvizsgálni a javaslathoz benyújtott nyolcszáz módosító indítványt, a képviselők május 3-i plenáris ülésükön kezdik megvitatni a törvénytervezetet.

A kormány úgy véli, hogy a baloldali képviselők kezdeti ellenvetései ellenére megvan a kellő többség ahhoz, hogy a javaslatot még a nyár előtt elfogadja a nemzetgyűlés.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×