Utoljára majd' egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Utána elhagyta akkori tartózkodási helyét, és a több mint öt kilométer tett meg kutatási programja elsődleges célja, a Gale-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegy felé - olvasható a BBC honlapján, amely közreadta a marsjáró által szerdán a Földre küldött felvételeket.

A mintavétel kezdete előtt a robotot utasították arra, hogy vizsgáljon meg számos kőzetet. A NASA kutatói és mérnökei most felbecsülik a kőzetpor minőségét. Amennyiben megfelelőnek találják, a rover egy második fúrást is végez.

A tavalyi mintavételkor a kutatók arra utaló jeleket találtak, hogy a marsi környezet egykor alkalmas volt egyszerű életforma kialakulásához.

A 2,5 milliárd dolláros, egytonnás űrrover 2012. augusztus 6-án landolt a Marson. A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A szakemberek szerint a marsi kőzetek elemzése egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg bepillantást engedhet a bolygó történetébe.