Infostart.hu
eur:
367.68
usd:
334.95
bux:
143959.72
2026. november 18. szerda Jenő

Wolfgang Schäuble: a Krím bekebelezése a Szudéta-vidék elcsatolásához hasonló

A csehszlovákiai Szudéta-vidék elcsatolása a náci Németországhoz hasonló eljárás volt, mint a Krím félsziget beolvasztása Oroszországba - állította Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, a konzervatív CDU tekintélyes politikusa hétfőn egy berlini rendezvényen. Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke viszont úgy vélte, nem lehet párhuzamot vonni a két eset között.

Wolfgang Schäuble egy középiskolásokkal tartott minisztériumi beszélgetésen azt fejtegette, hogy az ukrán állam fizetőképességét és működőképességét feltétlenül biztosítani kell, különben fegyveres csoportok vehetik át az uralmat, ami ürügyet szolgáltathat Oroszországnak arra, hogy az orosz ajkú ukrán állampolgárok védelme érdekében hadseregével bevonuljon az országba.

Ez a forgatókönyv ismerős a történelemből, Hitler is ilyen módszerekkel szerezte meg a Szudéta-vidéket 1938-ban - mondta a német pénzügyminiszter. "Ezért kell megmondanunk az oroszoknak, hogy nem hasonlítunk össze benneteket senkivel, de tudnotok kell, hogy ez így nem megy" - idézték német hírportálok Wolfgang Schäublét, aki az úgynevezett középiskolai EU-s projektek napja alkalmából rendezett beszélgetésen fejtette ki véleményét diákok előtt.

Egy másik berlini rendezvényen Angela Merkel kancellár a Szudéta-vidék és a Krím elcsatolása közötti viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy "a Krím annektálása önmagában álló eset".

A pénzügyminisztérium később közleményt adott ki Wolfgang Schäuble megjegyzésével kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy a tárcavezető az orosz eljárás nemzetközi jogot sértő voltára hívta fel a figyelmet és figyelmeztetett az ukrán államszervezet összeomlásának veszélyére, azt pedig "világosan elutasította, hogy Oroszországot bármilyen formában a harmadik birodalomhoz hasonlítsák".

A német politika számos képviselője bírálta a pénzügyminisztert, mire megjelent a tárca közleménye. A parlamenti ellenzék nagyobbik pártja, a Baloldal még arra is felszólította Schäublét, hogy kérjen bocsánatot az orosz vezetéstől. Ugyanakkor mások a támogatásukról biztosították a minisztert. Bernd Posselt, a CDU testvérpártja, a bajor CSU európai parlamenti képviselője, a Szudétanémet Szövetség elnöke úgy vélte, nagyon is érthető Wolfgang Schauble véleménye, és helyes, hogy felhívja a figyelmet a Hitlerrel szemben eredménytelenül alkalmazott "békéltetési politika" veszélyeire.

Védelmébe vette a minisztert a kormány kisebbségi ügyekért, határon túli német kisebbségekért és a betelepülő németek ügyeiért felelős megbízottja, Hartmut Koschyk is. A CSU-s politikus a Die Weltnek nyilatkozva hangsúlyozta: "a jelenlegi helyzet joggal idézheti fel sokakban 1938 emlékét, és a történelmi párhuzam teljes mértékben helyénvaló".

1938-ban Ausztria márciusi megszállása után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, ahol a Németországgal határos Szudéta-vidék lakosságának döntő többsége német volt. A náci diktátor a Németországhoz való csatlakozást követelő, Konrad Heinlein vezette szudétanémet mozgalmat használta eszközként az ország szétszakításához és a Szudéta-vidék bekebelezéséhez, amelyről végül - főként a brit megbékélési politika eredményeképpen - szeptemberben megállapodást írt alá Münchenben Neville Chamberlain angol és Édouard Daladier francia miniszterelnök Adolf Hitlerrel és szövetségesével, Benito Mussolini olasz diktátorral.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×