Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Szaif al-Adel lett az al-Kaida "ideiglenes" vezetője

Az egyiptomi különleges erők volt ezredesét, Szaif al-Adelt választották meg állítólag az al-Kaida ideiglenes vezetőjének - állítja egy, a terrorszervezet belső ügyeiben bennfentes forrásra hivatkozva a CNN amerikai hírtelevízió.

Az informátor - Noman Benotman, aki két évtizede jól ismeri az al-Kaida vezetőit, és a CNN szerint mindig jól értesültnek bizonyult velük kapcsolatban - az állította, hogy Adel kiemelkedő szerepet játszik a terrorszervezetben. Korábban a Líbiai Iszlám Harci Szervezet vezetője volt, amely sokáig az al-Kaida szövetségese volt, ám az utóbbi években elfordult annak ideológiájától.

Adelt, aki Mohamed Ibrahim Makkavi néven is ismert, 1987 májusában militáns tevékenysége miatt Egyiptomban letartóztatták. Később Afganisztánban harcolt a szovjet megszállás ellen, majd az országban maradva iszlamista harcosokat képzett ki, és innen küldött ügynököket a szomáliai törzsek fellázítására.

A tálib rendszer megdöntése után, 2001 telén Iránba menekült. Szaúdi hírszerzési források szerint innen adott utasítást az al-Kaida szaúdi ágának, hogy 2003 májusától kezdjenek terrorkampányba a sivatagi királyságban. Egyes értesülések szerint Adel Iránból Pakisztánba távozott.

Benotman úgy tudja, hogy az al-Kaida azért választott ideiglenes vezetőt, mert Oszama bin Laden két hete történt elvesztése után a dzsihádista csoportok nyugtalankodni kezdtek, hogy még mindig nem történt bejelentés az utódlástól. Szaif al-Adelt azonban nem az al-Kaida hivatalos súrája (tanácsa), hanem csak a szervezet hat-nyolc, az afgán-pakisztáni határtérségben aktív vezetője választotta meg. Az új vezetőnek ezért elvben el kell érnie, hogy az al-Kaida regionális szervezetei baját (vallási hűségesküt) tegyenek előtte, vagy a majdani, végleges parancsnok előtt. Az egyes csoportok korábban is a szervezet helyett a vezérnek tartoztak hűséggel.

Az al-Kaida szaúdi és jemeni tagjai azonban valószínűleg nem elégedettek a választással, mert meggyőződésük szerint a vezérnek a minden muszlim által szentnek tekintett Arab-félszigetről kell származnia. Az amerikai kommandósok által május 2-án a pakisztáni Abbotábádban agyonlőtt bin Laden egy gazdag szaúdi család sarja volt.

Bin Laden feltételezett utóda, Ajman al-Zavahiri is egyiptomi, ezért Bentoman azt feltételezi, hogy Adel "ügyvivői" megválasztása egyfajta szondázása annak, hogy hogyan reagál a szervezet arra, ha valaki olyan kerül az élére, aki nem Arábiában született. Zavahiri azonban továbbra is nagy eséllyel az első számú lehetséges végleges utód, mert hosszú évtizedeken át bin Laden helyettese volt. Az egyiptomi orvos ugyanakkor egyáltalában nem olyan karizmatikus vezető, mint a megölt terroristavezér volt, és a szervezet tagjai korántsem tekintenek rá ugyanolyan tisztelettel és csodálattal.

Az al-Kaida új vezetőjének most szembe kell néznie annak a következményeivel, hogy bin Laden rejtekhelyéről a kommandósok nagy mennyiségű információt zsákmányoltak. Az adatokra támaszkodva az amerikai biztonsági szervek súlyos csapásokat mérhetnek a terrorszervezetre.

Szaif al-Adel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról 2005-ben így nyilatkozott az al-Kudsz al-Arabi című, londoni arab nyelvű lapnak: "A célunk az volt, hogy az otthonában mérjünk csapást a kígyó fejére, hogy szétzúzzuk a gőgjét".

Benotman az állította a CNN-nek, hogy értesülését az új al-Kaida-vezérről iszlamista militánsokkal folytatott személyes kommunikációból, valamint a dzsihádista honlapokkal folytatott levelezéséből merítette.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×