Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Klímacsúcs: "Kiotó a felkiáltójel, Koppenhága a három pont"

Elképzelhető egy jogilag nem érvényes megállapodás létrejötte a koppenhágai klímacsúcson, ami azonban több mint a politikai nyilatkozat - mondta a dán fővárosban tartózkodó környezetvédelmi miniszter. Szabó Imre hozzátette: a jelenlegi tervezetben az szerepel, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fokon belül kell tartani.

Lényeges elmozdulás nincs, bár megérkezett Barack Obama amerikai elnök,  és jelentős egyeztetések zajlottak szakértői, valamint kormány- és államfői szinten - mondta az InfoRádiónak a koppenhágai klímacsúcson tartózkodó környezetvédelmi miniszter, aki hozzátette: csütörtökön a tanácskozás résztvevői kedvezően fogadták, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette: az Egyesült Államok támogatna egy 100 milliárd dolláros alap létrehozását.

Arról azonban változatlanul nem történt bejelentés, hogy az USA milyen mértékű károsanyagkibocsátás-csökkentést vállalna - hangsúlyozta Szabó Imre, aki nem zárta ki, hogy a klímacsúcs végén megállapodás születik, amely azonban nem egyenlő a jogérvényes szerződés aláírásával - ez utóbbira már nem lát esélyt a miniszter.

Arra viszont szerinte van remény, hogy egy olyan megállapodás jön létre, amely erősebb egy politikai nyilatkozatnál, és kimondja, hogy 2 Celsius-fokban kell maximálni a globális felmelegedés mértékét, valamint lefekteti a végleges megállapodás határidejét. Bízik abban, hogy még 2010-ben alá lehet írni egy jogérvényes megállapodást.

Kiotó egy felkiáltójel volt az emberiség történetében, mert akkor szembesültünk először az éghajlatváltozás valódi problémájával. A koppenhágai klímacsúcs pedig a három pont, vagyis folytatása következik - fogalmazott Szabó Imre.

Mínusz 2 helyett plusz 3

Egy bizalmas ENSZ-elemzés szerint bár a koppenhágai klímakonferencián elfogadott megállapodás-tervezet 2 Celsius-fokban maximálná a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest, a fejlett és fejlődő országok által eddig tett vállalások 3 fokos melegedéshez vezetnének.

A Guardian című brit lap birtokába jutott elemzés szerint 2020-ban az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 1,9-4,2 milliárd tonnával meg fogja haladni a 2 Celsius-fokos határ tartásához szükséges 44 milliárd tonnás szintet. Korábban más kutatók is hasonló eredményekre jutottak.

A Potsdami Klímakutató Intézet és egy kölni székhelyű Ecofys klímatanácsadó cég közvetlenül a klímacsúcs kezdete előtt közzétett közös kutatása szerint például az addig bejelentett célértékek - melyek azóta nem bővültek - mintegy 3,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének az évszázad végéig.

{{keretes_cim}}

Nem tett új klímavédelmi vállalásokat országa nevében Barack Obama a koppenhágai klímacsúcs pénteki plenáris ülésén tartott beszédében. Az amerikai elnök a világ vezetőit "közös cselekvésre" buzdította egy klímavédelmi egyezmény elérése érdekében, ugyanakkor nem növelte a már korábban bejelentett 17 százalékos, 2005 és 2020 közötti időszakra vonatkozó amerikai kibocsátás-csökkentési vállalást. Obama megismételte a korábban tett amerikai vállalásokat, kiemelte az átláthatóság fontosságát a kibocsátás-csökkentés ellenőrzésében, s hangsúlyozta: az Egyesült Államok tovább folytatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, függetlenül attól, hogy mi történik Koppenhágában. Úgy vélte: az emberiség akarata a klímaváltozás megfékezésére "az elégséges és elégtelen határán billeg", miközben a globális felmelegedés következtében változó környezet elfogadhatatlan biztonsági, gazdasági és természeti kockázatot jelent. Kiemelte: a gazdag országoknak segíteniük kell a fejlődőket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Végül hangsúlyozta: itt az ideje "jelentős előrelépést tenni" a tárgyalásokon. (MTI)

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A világuralomhoz energia kell – kiújult a plutóniumos atomvita

A világuralomhoz energia kell – kiújult a plutóniumos atomvita

A XIX. századot a szén, a XX. századot az olaj, a XXI. századot pedig az áram döntheti el. Kína már nemcsak gyárakat épít gyorsabban, hanem az őket tápláló energiarendszert is, azaz erőműveket, hálózatokat, transzformátorokat. Amerika még mindig a világ legerősebb technológiai ökoszisztémája, de az AI-korszakban a zseniális algoritmus nem sokat ér, ha nincs elég olcsó és stabil energia a futtatásához. A plutóniumos atomvita visszatérése azt jelzi, hogy Washingtonban is kezdik érteni: a digitális gazdaság alapjai nagyon is analógok.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×