Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Teherhajók és olajszállító tartályhajók a Hormuzi-szorostól keletre fekvõ Ománi-öbölben 2026. június 16-án. Két nappal korábban Irán és a síita országot támadó Egyesült Államok elõzetes megállapodást kötött a két és fél hónapja tartó harcok lezárásáról. Azóta legalább három iráni tanker és két iráni teherhajó haladt át akadálytalanul az Ománi-öblön, az Egyesült Államok által felügyelt tengeri blokádzónán. A keretmegállapodást június 19-én írják alá Genfben.
Nyitókép: -

Ismét lőnek az amerikaiak

Újabb légicsapást intézett iráni célpontok ellen az amerikai hadsereg szombaton, válaszul egy, a Hormuzi-szoros térségében közlekedő kereskedelmi hajót ért támadásra.

Az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának (CENTCOM) bejelentése szerint a célpontok között voltak az iráni felderítő infrastruktúra elemei, kommunikációs rendszerek, légvédelmi létesítmények, drónraktárak és aknák elhelyezésére szolgáló eszközök.

A közel-keleti térségért felelős katonai irányítási törzs washingtoni idő szerint az esti órákban megjelent közleményében a kereskedelmi hajózás ellen folytatódó iráni agresszióval indokolta a közvetlen válaszcsapást. Előzőleg a panamai zászló alatt, Kiku néven hajózó olajtankert találta el egy Iránból indított drón. A kereskedelmi hajó 2 millió hordó nyersolajat szállított – derül ki a CENTCOM bejelentéséből.

Amerikai tisztségviselők ezzel egy időben arról számoltak be, hogy a szombaton végrehajtott légicsapás erőteljesebb volt, mint a hasonló célú pénteki amerikai művelet. Közölték, hogy a célpontok között olyan légvédelmi állások is voltak, amelyeket az április 7-én hivatalosan életbe lépett tűzszünet idején az iráni hadvezetés újratelepített.

Az Irán közelében állomásozó amerikai egységek pénteken ugyancsak egy kereskedelmi hajó ellen indított iráni dróntámadásra reagáltak katonai erővel, amikor hat vadászrepülőgép 4 célpontot támadott Irán déli, főként partvidéki részén.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×