Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Megsemmisült lakóház a venezuelai Catia la Mar tengerparti kikötõvárosban 2026. június 25-én. Venezuelában rendkívüli állapotot hirdettek ki, miután június 24-én este két egymást követõ, 7,2-es és 7,5-ös erõsségû, pusztító földrengés rázta meg az országot, amelynek következtében legkevesebb 164 ember életét vesztette és csaknem ezren megsérültek.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Ronald Pena R

Mellbevágóak számok a földrengés utáni Venezuelában

Hetvenkét órával a venezuelai földrengés után szombaton folytatódott a túlélők felkutatása, a legfrissebb hivatalos adatok szerint a természeti katasztrófának 1430 halottja van, és több mint 50 ezer az eltűntek száma.

A szerdán az ország északi részét sújtó, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengések pusztító tájat hagytak maguk után, számtalan összeomlott épülettel, különösen La Guaira településen, a Karib-tenger partján, a fővárostól, Caracastól mintegy 30 kilométerre.

A halottak száma szombatra 1430-ra emelkedett - jelentette be Jorge Rodriguez, a parlament elnöke, aki 3238 sérültről is beszámolt.

Genfben az ENSZ humanitárius segítségnyújtásért felelős vezetője, Tom Fletcher az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy több mint 50 ezer ember tűnt el. A halálos áldozatok száma ezért várhatóan jelentősen nőni fog.

Eddig 17 országból érkeztek kutató- és mentőcsapatok, hogy segítséget nyújtsanak a túlélők felkutatásában. A caracasi repülőtér egyik kifutópályáját újra megnyitották, és amerikai repülőgépek szállítanak oda humanitárius segélyt - jelentette be szombaton egy magas rangú amerikai tisztviselő. "A Miamiból érkező erőkkel együtt az Egyesült Államok jelenleg mintegy 250 szakosodott polgári mentőt alkalmaz Venezuelában" - közölte az amerikai külügyminisztérium az X közöségi oldalán.

"A polgári védelmi mentőink megérkeztek Venezuelába, hogy segítséget nyújtsanak a mentési műveletekhez" - jelentette be szombaton az X-en Emmanuel Macron francia elnök.

Az ENSZ szombati becslése szerint

a két földrengés mintegy hétmillió embert érintett.

Az okozott károkat mintegy hétmilliárd dollárra, azaz az ország bruttó hazai termékének (GDP) 6 százalékára becsülte szombaton az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).

A halálos áldozatok között legalább 28 portugál állampolgár vagy portugál származású személy, hét kínai, hat spanyol, két brazil, egy chilei és egy olasz-venezuelai állampolgár szerepel az előzetes hivatalos adatok szerint.

A földrengések egészen Kolumbiáig és Brazíliáig voltak érezhetőek. Szerda óta több mint 300 utórengésről számoltak be. Venezuela ugyan földrengésveszélyes ország, de területén 1997 óta nem regisztráltak nagy erejű földmozgást.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×