A politikai vereséget Gyurcsány Ferenc olyan átmeneti állapotnak írja le, amelyben bár a hatalom elvész, az ügy, a közösség, a hitelesség és a jövőbeni visszatérés lehetősége megmarad. Meglátása szerint az ilyen típusú bukás nem végleges ítélet, hanem figyelmeztetés, amely után új szövetségekkel és mondatokkal lehet folytatni a politikai pályafutást.

Ezzel szemben a történelmi vereséget mélyebb folyamatnak tekinti, amely után – szerinte – már nincs visszaút. Ebben az esetben

a bukás visszamenőleg is átírja a korábbi döntések jelentését.

A korábban bátorságnak hitt lépésekről kiderülhet, hogy makacsságok voltak, a stratégiai tervezésről pedig, hogy vakság jellemezte.

A kudarc okai

A DK volt elnöke elemzésében három fő okot jelölt meg, amely történelmi vereséghez vezethet

• Társadalmi beleegyezés hiánya: Akkor alakul ki, amikor a változtatás iránti igény elszakad az emberek hagyományaitól és értékeitől, így a lehetőségből kényszer, az erőből pedig erőszak válik.
• Történelmi időérzék hiánya: Amikor a politikus nem ismeri fel, hogy a változó körülmények között a korábban sikeres módszerek már nem alkalmazhatóak.
• Aránytévesztés: Amikor a változtatás üteme és mértéke meghaladja a társadalom, az állam vagy a nemzetközi környezet teherbírását.

A volt miniszterelnök szerint a győztesek felelőssége is jelentős, hiszen csak akkor őrizhetik meg pozíciójukat, ha hajlandóak a győzelem mögé nézni, és folyamatosan felülvizsgálják döntéseiket. A vesztesek számára pedig a visszatérés egyetlen útja a magyarázkodás elhagyása és a vereség okainak őszinte feldolgozása.

Gyurcsány Ferenc, aki jelenleg írói pályájára koncentrál és ecsegi otthonában dolgozik regényein, a bejegyzés végén elzárkózott a konkrét politikai példák említésétől, hangsúlyozva, hogy a politikai folyamatok gyakran összetettebbek, mint amilyennek első látásra tűnnek – emlékeztet az index.hu.