Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
317.19
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Netanjahu elfogadna egy demilitarizált palesztin államot

Első ízben mutatott hajlandóságot egy korlátozott jogkörű - hadsereggel nem rendelkező - palesztin állam elfogadására Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

A palesztin elnök első reagálásában máris bírálta, a békefolyamat megtorpedózásával vádolta Netanjahut.

A jobboldali izraeli politikus a Tel-Aviv melletti Bar Ilan egyetemen mondott, nagy érdeklődéssel várt beszédében vázolta fel a közel-keleti béketeremtéssel kapcsolatos politikai szándékait.

Netanjahu a béketárgyalások azonnali, feltételek nélküli újrakezdésére hívta fel a palesztinokat. Késznek mondta magát arra, hogy elfogadja a független palesztin állam létrejöttét az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében, de ehhez feltételeket szabott.

Közölte: elfogadja a független palesztin államot, ha Izrael nemzetközi biztosítékot kap arra, hogy az előbbinek nem lesz hadserege, és a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép államaként. Kikötötte azt is, hogy a palesztin állam nem ellenőrizheti légterét, s nem köthet szövetséget sem Iránnal, sem az utóbbi által támogatott Hezbollah libanoni síita mozgalommal.

Amennyiben Izrael megkapja az általa kért biztonsági garanciákat és a palesztin állam demilitarizálására vonatkozó biztosítékot, kész egy "igazi" békemegállapodás megkötésére annak érdekében, hogy mellette létrejöjjön a demilitarizált palesztin állam - hangsúlyozta.

Netanjahu mindeddig vonakodott elfogadni, hogy a közel-keleti rendezés részeként megalakuljon a palesztin állam. Barack Obama amerikai elnök kormánya emiatt erőteljes nyomást gyakorolt az izraeli vezetőre.

Az egyik legvitatottabb kérdést érintve Netanjahu kizárta annak lehetőségét, hogy a palesztin menekültek visszatérhessenek Izraelbe. Szavai szerint a palesztin menekültproblémát - az 1948-1949-es arab-izraeli háborúban Izraelből elűzött palesztinok és több millió leszármazottjuk sorsát - Izrael határain kívül kell rendezni. A palesztinok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a menekülteknek jogukban áll hazatérni eredeti lakóhelyükre.

Az izraeli kormányfő elvetette azt is, hogy teljesen befagyasszák a zsidó telepek építését a megszállt területeken. Közölte továbbá, hogy a zsidó államnak védhető határokra van szüksége, Jeruzsálem pedig egységes marad. Izrael az 1967-es háborúban megszállta, majd bekebelezte az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet, amelyet a palesztinok remélt független államuk fővárosává szeretnének megtenni.

Netanjahu felszólította viszont az arab országok vezetőit, hogy találkozzanak vele, és segítsék elő a palesztin területek gazdasági fejlődését.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivőjén keresztül bírálta, a békefolyamat megtorpedózásával vádolta Netanjahut annak tel-avivi beszéde miatt. Abbász különösen a palesztin menekültekről és Jeruzsálem jogállásáról tett kijelentések miatt bírálta Netanjahut.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász mozgalom úgy reagált, elutasítja az izraeli miniszterelnök "rasszista és szélsőséges" ideológiáját.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×