Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
308
bux:
138193.15
2026. június 19. péntek Gyárfás

A konzervatívokkal kormányoznának a német szabaddemokraták

A Németországot 1982 és 1998 között irányító konzervatív-szabaddemokrata koalíció mintájára ismét a kereszténypártokkal lépnének szövetségre a német liberálisok. Az akkori főszereplők, azaz Helmut Kohl és Hans-Dietrich Genscher helyett most viszont a CDU elnöke, Angela Merkel kancellár és az FDP vezetője, Guido Westerwelle lennének a kulcsszereplők.

Ez volt a legfőbb üzenete a német Szabad Demokrata Párt (FDP) vasárnap véget ért hannoveri kongresszusának, amelyen a küldöttek elfogadták a liberálisok programját a szeptember végi parlamenti választásokra, s leszögezték, hogy csakis a konzervatívokkal hajlandók koalícióra lépni. Az ellenzékben lévő FDP jelenleg a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD mögött Németország harmadik legerősebb pártja, s ha most tartanák a választásokat, a voksok mintegy 14 százalékához juthatna.

Az FDP-t nyolc éve vezető Guido Westerwelle - akit a küldöttek minden korábbinál nagyobb többséggel választottak újjá - leszögezte, hogy a liberálisok célja a jelenlegi nagykoalíció megbuktatása, illetve annak megakadályozása, hogy Németország balra tolódjon, s az SPD a Zöldekkel, továbbá a Baloldal pártjával együtt alakítson kormányt. Mindennek egyetlen alternatívája a CDU/CSU és az FDP szövetkezése - hangoztatta a liberálisok vezére, aki ugyanakkor Merkel kancellár pártját, a CDU-t is balratolódással vádolta. Ezzel összefüggésben hiányolta az adócsökkentéseket, s sérelmezte az általa túlzottnak tartott állami beavatkozást.

Ennek megfelelően a párt programjának középpontjában mindenekelőtt a középrétegek, illetve az alacsony keresetűek terheinek enyhítését célzó törekvések, főként adócsökkentések állnak. Az FDP úgy vélekedett, hogy csakis ez segítheti elő a fogyasztás növelését, s a beruházásokat, általánosságban a növekedést és mindezzel összefüggésben a válságból való kilábalást. E törekvések támogatását Westerwelle közvetve a konzervatívoknak felajánlott házasság előfeltételének nevezte, hangoztatva, hogy pártja nem kíván minden áron "királycsináló" lenni.

A legfrissebb felmérések szerint egy mostani választás esetén a CDU/CSU és az FDP - rendkívül csekély többséggel - képes lenne megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. A ma egyetlen reálisnak tűnő alternatíva a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció fennmaradása.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×