Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Nagy-Tibettől retteg a kínai vezetés

Peking szerint a dalai láma "Nagy Tibet" létrehozására törekszik Kínában, az ország területének egynegyedén.

Jang Csie-cse kínai külügyminiszter szombati pekingi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a dalai láma hívei "el akarják kergetni a kínai fegyveresek erőket és felszólítani a nem-tibetieket: menjenek máshová élni".

Kína attól tart, hogy jövő keddtől zavargások törhetnek ki Tibetben a kommunista rendszer elleni felkelés 50. évfordulóján. E felkelést követően kényszerült indiai száműzetésbe Tibet spirituális vezetője. Tibet autonóm tartomány kormányzója pénteken úgy vélekedett, hogy több biztonsági erőt kell vezényelni a területre, mert a "dalai láma klikkje" zavargásokat robbanthat ki.

A tibeti felkelés fél évszázados évfordulója mellett a jövő héten lesz a tavalyi összecsapások évfordulója is, amikor Lhászában buddhista szerzetesek békés tüntetése a kínai hatóságok fellépése nyomán zavargásokba torkollott. Peking azzal vádolta a "zendülőket", hogy megöltek 21 embert, míg tibeti emigráns források szerint legalább 200 tibeti esett a fegyveres erőszak áldozatául.

A 73 éves dalai láma, aki 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat, már régóta nyilvánosan lemondott Tibet függetlenségének követeléséről, csupán a tartomány "kulturális autonómiáját" szorgalmazza. Ennek ellenére a spirituális vezetőt Peking "a vallás leplébe bújt veszedelmes szakadárnak" tekinti.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×