Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Izrael-ellenes tüntetőkkel csaptak össze rohamrendőrök

Összecsapott a rendfenntartókkal több tucat Izrael-ellenes tüntető szombaton Malmőben, miközben megpróbálta megrohamozni a svéd-izraeli Davis Kupa teniszmérkőzésnek helyet adó sportcsarnokot.

A tiltakozók megpróbálták áttörni az aréna köré húzott kordont, de a rohamrendőrök visszaszorították őket.

Összesen mintegy hétezer szélsőjobbos és szélsőbalos aktivista érkezett szombaton a helyszínre, miután előzőleg a dél-svédországi város egyik központi terén mintegy kétezren meghallgatták az Izrael év eleji gázai hadműveletét elítélő és a palesztinok támogatását sürgető beszédeket. Lars Ohly, a svéd Baloldali Párt vezetője az összegyűlt tömegnek azt mondta, hogy az Európai Uniónak és a világ többi részének "bojkottálnia kell az izraeli rasszista rezsimet".

Bár a szervezők békés tiltakozást ígértek, néhány szélsőbaloldali aktivista előre kilátásba helyezte, hogy meg fogják zavarni az izraeli-svéd Davis Kupa-találkozót, amelyet a városi tanács döntése alapján - éppen a tiltakozók miatti elővigyázatosságból - zárt ajtók mögött kezdtek meg pénteken.

A malmői sportcsarnokhoz több száz rendőrt vezényeltek ki, hogy megakadályozzák a tüntetők behatolását az arénába.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×