Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Alkalmazottaik adataival kereskedtek brit vállalatok

Több mint negyven cég érintett abban az angliai ügyben, aminek során az adatvédelmi biztos leleplezett egy titkos informatikai rendszert, amiben az alkalmazottaik adatait osztották meg egymással, ráadásul még jellemezték is őket.

 Angliában több olyan vállalatot füleltek le, amely eladta alkalmazottainak bizalmas adatait, köztük a szakszervezeti aktivitásra vonatkozókat is építési cégeknek. Az adatvédelmi biztos szerint ezzel a vállalat megszegte az adatvédelmi törvényt. A rendszer tizenöt évig működött, és negyven vállalat használta.

David Smith hivatala arra törekszik, hogy fölkutassák a tetteseket, és eljárást indítsanak ellenük. Lord Mandelson kereskedelmi miniszter annyit mondott, "sajnálja, hogy így történt a dolog", és üdvözölte a nyomozást.

Nem csupán arról van szó, hogy az adatbázist az alkalmazottak tudta nélkül tartották fenn, hanem arról, hogy egyáltalán a létét is tagadták. Összesen 3213 munkás adatai voltak betáplálva, beleértve az emberek személyes kapcsolatait, szakszervezeti aktivitását és munkahelyi előmenetelét. A nevekhez megjegyzéseket is biggyesztettek: "lusta és bajkeverő"; "volt bolti eladó, alapvető problémák"; "Kommunista Párt".

A munkaadók évente 3000 fontból, ezen felül pedig az alkalmozottanként fizetett 2,20 fontból tartották fenn a rendszert. A rendszert fönntartó The Consulting Association ráadásul nem akarta elismerni az adatvédelmi biztos jogkörét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×