Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Megkezdődött a hivatalos elnökválasztási kampány Szlovákiában

Megkezdődött pénteken a hivatalos köztársasági elnökválasztási kampány Szlovákiában. A március 21-re kiírt választáson hét jelölt fog versengeni a legfőbb állami tisztség elnyeréséért.

A két legesélyesebb elnökjelölt Ivan Gasparovic és Iveta Radicová. Gasparovicot, a jelenlegi államfőt, a koalíció két legerősebb pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-sociálna demokracia) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) támogatja, sajtóértekezletén a két párt elnöke, Robert Fico és Ján Slota is megjelent. Iveta Radicová a parlamenti ellenzék közös elnökjelöltje, így bírja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatását is.

A legfrissebb országos felmérés eredménye szerint február végén 48,6 százalékra (mínusz 6 százalék) esett vissza Gasparovic támogatottsága, míg Radicováé 33,3 százalékra (plusz egy százalék) emelkedett. A többi öt jelöltnek 10 százalék alatt van a támogatottsága, s a szlovák sajtó szerint nincs esélyük a győzelemre. A felmérés szerint Zuzana Martinákovát 7,1 százalék, Frantisek Mikloskót 5,5 százalék, Dagmar Bollovát 2,7 százalék, Milan Melníket 2,1 százalék és Milan Sidort 0,7 százalék támogatná.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×