Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A pilóta szerint nem a magasságmérő okozta a török gép tragédiáját

Elképzelhetetlen, hogy a magasságmérő műszer meghibásodása miatt zuhant le a török felségjelzésű repülőgép Amszterdamban - mondta az InfoRádiónak Pető György. A pilóta a február 25-én bekövetkezett tragédia kapcsán hozzátette: az sem valószínű, hogy a gép egy előtte landoló repülő által keltett légörvény miatt csapódott a földbe.

Szinte biztosan nem a magasságmérő műszer meghibásodása miatt zuhant le az amszterdami Schiphol repülőtér közelében a Turkish Airlines repülőgépe február 25-én - mondta az InfoRádió által megkérdezett pilóta, aki 2500 óránál is többet repült ezzel a típussal. Pető György hozzátette: a gépen három ilyen eszköz működik, és mindhárom máshonnan kapja az adatokat, az pedig elképzelhetetlen, hogy egyik se működjön.

A pilóta szerint hihetőbb az a magyarázat, amely szerint a török repülő egy előtte landoló, nagy méretű utasszállító keltette légörvénybe került, ám ő maga ezt sem tartja elképzelhetőnek. Tapasztalatai szerint az ilyen turbulencia valóban képes megdobni a gépet, de nem olyan erősen, hogy attól lezuhanjon.

Pető György szerint a járat fekete doboza által rögzített adatokból kiderülhet, mi okozta a katasztrófát.

Az Isztambulból Amszterdamba tartó gép fedélzetén összesen 135 ember tartózkodott. A balesetben kilencen meghaltak, és csaknem százan megsérültek.

Hanganyag: Szépvölgyi István

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×