Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul

Jobboldali polgármester marad Kolozsváron

A jobboldali Demokrata-Liberális Párt jelöltje, Sorin Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választást. A kolozsvári polgármesteri szék Emil Boc miniszterelnöki kinevezésével üresedett meg.

A szavazatok több mint 60 százalékával a jobboldal jelöltje, Sorin Apostu szerezte meg a kolozsvári polgármesteri tisztséget az Erdély fővárosában tartott időközi választáson, így városvezetőként folytathatja azt, amit alpolgármesterként kezdett el párttársa, az időközben miniszterelnökké kinevezett Emil Boc oldalán.

A 41 éves Sorin Apostu a moldvai Focsaniban született, állatorvosi tanulmányait Bukarestben végezte. 15 éve él Kolozsváron, ahol a mezőgazdasági egyetemen az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tantárgyakat tanít.

A Magyar Polgári Párt jelöltje, Gergely Balázs a szavazatok 3,53 százalékával a negyedik lett, a Zöld Párt színeiben induló László Csabára pedig a választók 1,12 százaléka szavazott.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989 után először nem állított jelöltet a választásra, a város lakosságának 19 százalékát kitevő magyar közösség belátására bízta a döntést.

Az RMDSZ ezzel a passzivitással fizetett azért, hogy megőrizhesse a László Attila által betöltött alpolgármesteri tisztséget, és a Fekete Emőke által betöltött megyei önkormányzati alenöki posztot. E két tisztséget ugyanis még az előtt foglalták el a szövetség jelöltjeit, hogy országos szinten a jobboldali és a baloldali nagy párt koalícióra lépett volna. A nagykoalíciós szerződés azonban arra is kitér, hogy a két nagy párt helyi szinten is együttműködik, ez a kitétel pedig veszélyeztette az RMDSZ által szerzett tisztségeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×