"Az igen tábor a szocializmusra, a forradalomra szavazott" - mondta Hugo Chávez több ezer lelkes híve előtt Caracasban az elnöki periódus korlátait eltörlő népszavazás után. A temperamentumos elnök többek között a kubai forradalom vezérének, Fidel Castrónak ajánlotta győzelmét.

Az alkotmányos korlátozás megszűntetésére a választók több mint 54 százaléka voksolt, szemben a 46 százaléknyi ellenzővel. A népszavazáson a jogosultak több mint kétharmada vett részt. Az elnök mellett a polgármestereket, önkormányzati és parlamenti képviselőket és kormányzókat lehet ezentúl korlátozás nélkül újraválasztani.

Amiben hívei és ellenfelei egyetértenek, az az, hogy a referendum döntő befolyással lesz Venezuela jövőjére. Chávezt Venezuela szegényei juttatták hatalomra, akiknek elegük lett abból, hogy a világ harmadik legnagyobb olajkitermelő országában nem részesültek nagyobb mértékben a jövedelmekből. Hősük az elmúlt tíz évben államosította a nemzeti olajcéget, koncessziókat vont vissza a nyugati vállalatoktól és az olajpénzek nagy részét az egészségügyre és az oktatásra költötte.

Az erősen megosztott ország másik fele azonban hataloméhes diktátornak tartja, aki vállalkozásellenes politikát hirdetett és kormányzása idején megugrott a bűnözés. Chávez ellenőrzi az országos médiát, a bíróságokat, és a parlamentet - sorolják a sérelmeket.

Az egykori kommandós elnök éveken át tüske volt Washington oldalában is, azzal, hogy Amerika-ellenes szövetséget próbált kovácsolni Dél-Amerikában. Azzal is idegesítette a Bush-kormányzatot, hogy olajsegélyt küldött az Egyesült Államokban élő szegényeknek és a londoni tömegközlekedésnek is.

Elemzők szerint azonban egyáltalán nem garantált, hogy 2012-ben újraválasztják: Venezuela állami bevételeinek több mint a fele az olajból származik, aminek ára az elmúlt fél évben látványosan összeomlott, és ez a tény nagyban korlátozza Chávezt abban, hogy népszerűségét fenntartó programokra költse az állam pénzét.