Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

A NATO ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban, mint a szovjetek

Nem volt indok az Afganisztán elleni szovjet invázióra - ismeri el a beavatkozás lezárulta után húsz évvel az oroszok fele. A háború veteránjai azonban abban sem biztosak, hogy a NATO vezette misszió többet érhet el, mint ők annak idején.

Idegenbarát, gyenge központi kormány, a vidéket uraló eltökélt lázadók, nappal barátságos, éjjel felkelőkké átvedlő helyiek - ezzel szembesültek több mint húsz évvel ezelőtt a szovjetek, és hasonlót élnek át most a NATO vezette erők Afganisztánban.

Oroszországban a veteránszervezetek a hétvégén emlékeztek meg arról, hogy 20 éve hagyta el az utolsó szovjet katona Afganisztánt, vagy, ahogyan maguk között nevezik: Afgánt. Egyesek úgy vélik, a helyüket átvevő nyugatiak nem szűrték le a tanulságot a kudarcukból, így aztán ugyanazokat a hibákat követik el.

"Tíz évig voltunk ott, több mint 14 ezer srácot elvesztettünk, és mi volt az eredmény? Semmi!" - mondta a háború egyik veteránja, Ruszlan Ausev nyugalmazott tábornok, aki később az ingus tagköztársaság elnöke is volt. A veteránok a kudarc ellenére úgy tartják: hősiesen ellátták a feladatukat, és elutasítják azt a beállítást, hogy vérszomjas gyilkosok módjára viselkedtek volna.
Az oroszok emlékeztetnek rá, hogy nem bírtak a Nyugat által pénzelt mudzsahedekkel, és amikor távoztak, Afganisztánban újabb polgárháború robbant ki, amely a nyugatellenes tálibok megjelenésével végződött. A szovjetek eredetileg éppen azért vonultak be, hogy megerősítsék a kommunista irányzatú kormányt, és gátat vessenek az iszlamisták terjeszkedésének.

Az eredeti elképzelés szerint "az internacionalista segítség" fél évig tartott volna. Az akkori szovjet közbeszédben az akciót pozitív jelzőkkel és témákkal írták le, mint ahogy a NATO mostani misszióját is újjáépítő, a demokráciát terjesztő és az emberi jogokat megerősítő küldetésként szokták említeni.

Oleg Kulakov ezredes és történész azt mondta a BBC-nek: a Nyugatnak fel kellene fognia, hogy csak katonai eszközökkel nem tudja majd lezárni a háborút. Egyes nyugati szakértők azonban azt állítják: az afgánok többsége még mindig azt akarja, hogy sikeresen záruljon a NATO-küldetése.

Amiben biztosan különbözik a két háború az az, hogy míg a szovjet közvéleményt nemigen, vagy félretájékoztatták az afgán háborúról, addig most a külföldi erők számára kínos részletek is napvilágra kerülnek. Oroszország közben a hétvégén jelezte: átengedi területén az amerikai hadsereg és a NATO Afganisztánba tartó tehervonatait, ha azok nem szállítanak fegyvert.

Címlapról ajánljuk
„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”
bátorító szavak a mentőorvostól

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.

Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Társadalmi vészhelyzet fenyegi az országot a globális klímaváltozás következtében kialakult áramkrízis és vízhiány miatt – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora arról is beszélt, hogy a mostani helyzet sajnos annál is rosszabb, mint amit a kutatók előre jeleztek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×