Nem maradnak ellenőrzés nélkül Pakisztán atomfegyverei. A szomszédjával, Indiával a múltban nukleáris konfliktus peremére sodródott ország elnöke, Pervez Musarraf azért mondott le hétfőn, hogy elkerülje a megalázó vádeljárást. Szakértők szerint nem csak az elnök, hanem egy tíztagú bizottság dönt a pakisztáni atomarzenál bevetéséről, és csak a kormányzat teljes szétesése vezethetne el oda, hogy szélsőségesek kaparintsák meg a tömegpusztító fegyvereket. A kormányzati szerkezet pedig egyelőre stabil- mondják.

Bár Pakisztán Ázsia egyik legszegényebb országa, az iszlám világ első atomhatalmává vált, amikor a nemzetközi szerződéseket megszegve, a feketepiacon atomtechnológiához jutott. Pakisztán 1998-ban tesztelte első atombombáját, miután a nagy rivális, India hasonló tesztet hajtott végre. Az utóbbi években a két ország közeledése miatt jelentősen csökkent az atomháború veszélye.

Világszerte aggodalmat váltott ki azonban, amikor kiderült, hogy Pakisztán vezető atomtudósa Iránnak, Észak-Koreának és Líbiának adott át fontos információt. Az utóbbi évek politikai feszültségei - a szélsőségesek megerősödése, Bhennazir Bhutto miniszterelnök-jelölt meggyilkolása és Musarraf elnök diktatórikus lépései - tovább növelték az aggodalmakat arról, mennyire vannak megbízható kezekben a pakisztáni atomfegyverek és létesítmények.

Viszont éppenséggel Musarraf volt az, aki létrehozta a Stratégiai Tervezési Egység nevű szervezetet, amely 10 ezer katonát alkalmaz a nukleáris létesítmények őrzésére. A washingtoni székhelyű Startégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete szerint az atomfegyvereket a hadsereg felügyeli, és annak irányítása Musarraf távozása után sem változik. Így marad a korábbi helyzet.