Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Koszovó megihlette a palesztinokat

A koszovói függetlenség kikiáltása már a Közel-Keleten is éreztette hatását. A palesztinok egyik főtárgyalója ugyanis azt mondta: egyoldalúan ki kéne kiáltani a függetlenséget, ha Izrael nem állítja le a zsidó telepek építését Ciszjordániában. Mahmúd Abbász elnök egyelőre hűvösen reagált az elképzelésre, de nem is utasította el azt.

Koszovó lehet a palesztinok számára a minta - ez csengett ki Jasszer Abed Rabbo elnöki tanácsadó szavaiból, amikor a balkáni függetlenségi nyilatkozat kapcsán azt mondta: a palesztinoknak is el kell gondolkodniuk az egyoldalú deklaráción.

Rabbo szerint ezt akkor kell megtenni, ha Izrael nem hajlandó leállítani Ciszjordániában a zsidó telepek további építését, és a komolytalanokká válnak a kétoldalú tárgyalások. Izraeli útján még a zsidó állam egyik legfontosabb szövetségese, George Bush amerikai elnök is azt mondta a ciszjordániai telepek kapcsán: "a leendő palesztin állam nem hasonlíthat svájci sajthoz".

"Koszovó nem jobb nálunk, nekünk még inkább kijár a függetlenség, és ehhez az Egyesült Államok és az EU támogatását kérjük" - mondta Rabbo.

Abbász inkább tárgyalna még

A Washington és Izrael által is mérsékeltnek tartott palesztin elnök, Mahmúd Abbász azonban egyelőre kizárta a függetlenség egyoldalú kikiáltását.

"Nem deklaráció, hanem igazi függetlenség kell nekünk. Tárgyalásos úton akarunk eljutni egy békemegállapodásig, még ebben az évben, és megegyezni a végső státus összes nyitott kérdésében, így Jeruzsálem ügyében is" - mondta Abbász. A palesztin vezető erről egy nappal azután szólt, hogy találkozott Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ha patthelyzet alakul ki, akkor "az arab nemzethez fordulnak, hogy a legmagasabb szinten hozzák meg a szükséges döntést" - az, hogy ez esetleg egy függetlenségi népszavazást jelent-e, nem részletezte.

Folytatódik az egymásra mutogatás

George Bush azt reméli, hogy az év végére a felek meg tudnak állapodni, és így létrejöhet az önálló Palesztina. A tárgyalásokat ugyanakkor hátráltatja, hogy a majdani állam területének döntő részét jelentő Ciszjordániában folytatódik telepépítés, Olmert pedig késleltetné a Jeruzsálem státuszáról folyó tárgyalást.

A Békét Most nevű izraeli mozgalom szerint nacionalista érzelmű telepesek 27 lakókocsit állítottak egy vitatott telep mellé. "Olmert az annapolisi békekonferencián az építkezés befagyasztásáról beszélt, de ez csak duma" - közölte Hagit Ofran, a telepesekkel szembenálló békeaktivisták egyik vezetője. Minderre a hivatalos izraeli válasz az, hogy a palesztinok azzal szegik meg vállalásaikat, hogy nem fékezték meg eddig a szélsőségeseket.

A helyzetet komplikálja, hogy Abbász gyakorlatilag semmilyen befolyást nem gyakorol a Gázában élő kétmillió palesztinra, azt követően, hogy a Hamász júniusban elüldözte a földsávból embereit. A Hamász emberei pedig rakétákkal terrorizálják a közeli izraeli városok és települések lakóit.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×