Törökországot 99 százalékban muzulmánok lakják, ennek ellenére az ország világi berendezkedésű. Az uralkodó osztály, azaz a hadsereg, a közigazgatás vagy az egyetemek vezetése szerint az iszlám fejlendő viselése politikai-vallási beállítottság kifejeződésének számít, ezért ellenzik azt.

Dobrovits Mihály az InfoRádióban elmondta: a világiak úgy érzik, hogy már másodszorra tesznek szimbolikus gesztust a jelenlegi kormányzó párt, a konzervatív Igazság és Haladás Pártja számára.

Korábban ugyanis elnézték, hogy a köztársasági elnök feleségének személyében egy fejkendős asszony költözöt be az elnöki palotába.

Az alkotmánymódosítást az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártja is támogatta, így a két politikai tömörülésnek megvolt a többsége a javaslat elfogadásához.

A szakértő úgy látja: Törökország élén egy olyan szövetség kezd kialakulni a két párt között - egy iszlámista és egy nacionalista párttal -, amely befelé forduló, nacionalista, Európa-ellenes politikát követhet.

A Recep Tayyip Erdogan vezette török kormány azzal érvel az alaptörvény módosítása mellett, hogy azzal a muzulmán diáklányok szabadságjogait védelmezi, és azt hangoztatja, hogy a fejkendőreform az ország európai uniós csatlakozási folyamatába illeszkedik.

Az ankarai parlament a szerda éjszakai maratoni szavazás után szombaton még egyszer voksol az alkotmánymódosításról, végleges formába öntve azt.

Törökországban különbséget tesznek az áll alatt megkötött egyszerű, Kelet-Európában is használatos, basörtüsünek nevezett fejkendő és a szorosabbra kötött, a nyakat és a hajat is elfedő iszlám kendő, a türban között.