A volt brit kormányfő jelenleg közel-keleti főmegbízottként dolgozik, emellett jól fizető tanácsadói feladatokat lát el. Politikai szövetségesei szerint Tony Blair egyre elégedetlenebb az előbbi feladattal, mivel az nem ad valódi lehetőségeket az izraeli-palesztin párbeszéd előmozdításában.

Az Európai Tanács vagy Miniszterek Tanácsa elnöki posztjának létrehozását a Magyarország által már ratifikált Lisszaboni Szerződés irányozza elő, de egyelőre nem világos, hogy betöltőjének - akit sokan máris Európa elnökeként emlegetnek - milyen mozgástere lesz.

Tony Blair politikai tanácsadói szerint az államférfi csak akkor érdeklődne érdemben a tisztség iránt, ha ahhoz erős, a védelmi és kereskedelmi ügyekbe való beleszólást biztosító jogkörök tartoznak majd.

A hírek szerint Nicolas Sarkozy francia elnök támogatná Tony Blair törekvéseit, elemzők azonban arra mutatnak rá, hogy a bonyolult európai politikai erőtérben a volt brit kormányfő nehezen szerezheti meg a szükséges támogatást, ráadásul az iraki háború kirobbantásában játszott szerepét sokan nem bocsátották meg neki.

Riválisok

Angela Merkel német kancellár nem lelkesedik Tony Blair szerepvállalásáért, részben mert attól tart, hogy az a német szociáldemokraták malmára hajthatja a vizet (mivel Tony Blair is baloldali politikus). Valószínűleg a francia támogatás is elpárologna, ha Gordon Brown jelenlegi brit kormányfő nem támogatná elődje törekvését.

Ezen kívül számolni kell azzal is, hogy a kisebb uniós tagállamok nem szívesen látnának olyan politikust ezen a poszton, aki egy nagy tagországot képvisel, ráadásul olyat, amely nem tagja sem az eurózának, sem a schengeni övezetnek, és támogatja Törökország teljes jogú uniós tagságát.

Európa-szerte egyébként két másik politikust is az Európai Tanács lehetséges elnökeként emlegetnek: Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellárt - Németország őt támogatja -, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt.