A szigetországban a lottótársaság bevételeinek meghatározott részét közösségi célok, többek között az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem, valamint jótékonysági szervezetek támogatására kell fordítani.

Ezeket az összegeket és a támogatások elosztását a Nagy Lottó Alap szervezi, ám kiderült, hogy a szervezet a pénz jelentős részét saját magára költi.

A szervezet 2006-ban 77 millió fontot (26,2 milliárd forintot) költött saját adminisztratív működésének fenntartására, miközben a támogatásra fordítható összeg 696 millióról 469 millió fontra (160 milliárd forintra) csökkent.

A Nagy Lottó Alap az összes bevétel 12,8 százalékát költi saját működésére. Más jelentős jótékonysági szervezeteknél ez az arány 2 és 4,4 százalék között mozog.

Ebből a hihetetlen magas összegből 1.103 munkatárs fizetését állja a lottóalap, közel annyiét, mint a brit államkincstár, amely azonban ötszázszor nagyobb összeg felett rendelkezik.

A brit konzervatív képviselők élesen bírálták a szervezetet, amelynek igazgatóságában több munkáspárti politikus is található.

Az alap elnöke, Sir Clive Booth 37 ezer fontot (12,5 millió forintot) keresett heti kétnapos munkával, míg egy másik munkáspárti politikus 208 fontos (70 ezer forintos) napidíjért látta el feladatát.

"A lottótársaságnak a jó ügyeket kell segítenie, nem pedig a jól fizetett hivatalnokok armadáját fenntartani. Sokkoló látni, hogy ekkora összeget pazarolnak el, miközben a jó ügyekre fordított összegek a felére csökkentek, amióta ez a kormány van hivatalban" - mondta Jeremy Hunt, a konzervatívok kulturális ügyekért felelős szóvivője.