Érintett emberek száma: 275 ezer.
Szennyező anyagok: szerves kémiai anyagok, olaj, nehézfémek, például higany.
A szennyezés forrása: petrolkémiai és más ipari üzemek.
Az egykori szovjet ipartelepen több mint negyven gumi-, klór- és növényvédőszer-gyár üzemelt, ma a legnagyobb gondot a higannyal szennyezett iszap és a rengeteg kezeletlen szennyvíz okozza. A környéken egyes rákbetegségek 50 százalékkal gyakrabban fordulnak elő más azeri térségekhez képest, és gyakoriak a születési rendellenességek is.
Sukinda, India
Érintettek száma: 2,6 millió.
Szennyező anyagok: króm és más fémek.
Forrás: krómbányászat és -feldolgozás.
Sukinda bányáiban található India krómérckészletének 97 százaléka, a bányászat évente több millió tonna meddőhányót termel, amelynek egy része a folyó mellé kerül, amelyből az emberek isznak. A helyiek negyede szenved a szennyezés miatti betegségben.
Tiencsin, Kína
Érintettek száma: 140 ezer.
Szennyező anyagok: ólom és más nehézfémek.
Forrás: bányászat és feldolgozás.
Tiencsin egyike Kína legnagyobb ólomtermelő területeinek, de nem szabályozzák a kibocsátás mértékét. A lakosok az általánosan elfogadott egészségügyi határértéket tízszeresen meghaladó ólmot tartalmazó levegőt lélegeznek be, emiatt csökkennek az értelmi képességeik, növekedési rendellenességektől és az agy megbetegedéseitől szenvednek.
Csernobil, Ukrajna
Érintettek száma: kezdetben 5,5 millió, a mai számot vitatják.
Szennyező anyagok: radioaktív por.
Forrás: a reaktor felrobbanása 1986-ban.
A megsemmisült reaktort körülvevő zónában és közelében született gyerekek közül 1992 és 2004 között négyezernél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. A szennyezett területen jelenleg ötmillió ember él.
Dzserzinszk, Oroszország
Érintettek száma: 300 ezer.
Szennyező anyagok: Melléktermékkent keletkezett vegyszerek és mérgek, köztük szarin és VX gáz, továbbá ólom és fenolok.
Forrás: a hidegháború idején gyártott vegyi fegyverek.
A két világrendszer szembenállásának idején Dzserzinszk volt a szovjet vegyifegyvergyártás központja, ma vegyipari telephely. Az 1998-at megelőző 70 évben mintegy 300 ezer tonna vegyszert temettek a földbe, a talajvízbe legkevesebb 200-féle vegyszer jutott be. Az ívóvíz súlyosan szennyezett, a férfiak várható élettartama mindössze 42 év.Norilszk, Oroszország
Érintettek száma: 134 ezer.
Szennyező anyagok: légszennyezés - kén-dioxid, nikkel-, réz-, kobalt-, ólom- és szelénium-részecskék, fenolok, hidrogén-szulfidok.
Forrás: a nikkel és más fémek bányászata és feldolgozása.
Az egykori szibériai fegyenctelepen, Norilszkban fekete hó esik, a gyermekhalálozások 16 százalékáért pedig a bányászat okozta légúti betegségek tehetők felelőssé. A világ legnagyobb fémfeldolgozó üzemeinek helyet adó város lakói közül sokan szenvednek tüdőrákban, és gyakoriak a születési rendellenességek is.
Vapi, India
Érintettek száma: 71 ezer.
Szennyező anyagok: vegyszerek, nehézfémek.
Forrás: ipari üzemek.
Az India egyik ipari övezetének szélén fekvő Vapiban több mint 50 gyár működik, amelyekben vegyszereket, fertőtlenítőszereket, festékeket, ragasztókat állítanak elő; hatalmas mennyiségű szennyező anyagot juttatva a talajvízbe. Az orvosok légúti betegségekkel és vetélésekkel is nagy számban szembesülnek.
Kabwe, Zambia
Érintettek száma: 255 ezer.
Szennyező anyagok: ólom, kadmium.
Forrás: ólombányászat és -feldolgozás.
A kabwei gyerekek még mindig az ólombányák irányából érkező, rendkívül szennyezett folyóban fürdenek, sokuk vérének ólomszintje meghaladja a halálosnak tartott mértékek. A bányák 1902 és 1994 között mindenfajta felügyelet nélkül működtek.
Linfen, Kína
Érintettek száma: 3 millió.
Szennyező anyagok: hamu, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, arzén, ólom.
Forrás: közlekedés és az ipari üzemek.
Linfen lakói az ellenőrzés nélkül működő bányák, gyárak és finomítók mérgező gázait lélegzik be. A kórházak a hörghurut, a tüdőgyulladás és a tüdőrák egyre gyakoribbá válásáról számolnak be.
La Oroya, Peru
Érintettek száma: 35 ezer.
Szennyező anyagok: ólom, réz, cink, kén-dioxid.
Forrás: a nehézfémek bányászata és feldolgozása.
A színesfémkohó amerikai tulajdonosai nem látták el az üzemet szűrőberendezésekkel, így a helyiek rengeteg mérget lélegeznek be. A környéken élő gyerekek 99 százalékának vérében magasabb az ólomtartalom az egészségügyi határértéknél, a kén-dioxid miatt kialakuló savas esők pedig tönkretették a térség élővilágát.