Az egykori Varsói Szerződés öt tagállama hadseregének bevonulása 1968. augusztus 21-én végett vetett annak a reménynek, hogy a kommunista rendszert sikerül megreformálni.

Az Alexander Dubcek vezette demokratizálódási folyamatot több, mint fél millió katona tiporta sárba. A 39 évvel ezelőtti események máig fájó emlékként élnek a két ország történelmében.

Az évfordulóhoz a hivatalos szlovák politikai vezetés meglehetősen langyosan viszonyul. Központi emlékünnepséget ezúttal nem tartanak, Ivan Gasparovics államfő megkoszorúzza a katonai megszállás fővárosi áldozatainak emléktábláját, Robert Fico miniszterelnök pedig Alexander Dubcek pozsonyi sírjánál emlékezik a megszállásra.

Nem szentel a megszállásnak sok műsoridőt a közszolgálati Szlovák Televizió sem, mindössze egy 30 perces dokumentumfilmmel emlékezik az 1968-as augusztusi eseményekre.

A 39 évvel ezelőtti invázió kapcsán a legfőbb közjogi méltóságok közül csupán Ivan Gasparovics államfő adott ki hivatalos közleményt, melyben leszögezi, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának katonái a Szovjetunió irányítása alatt 1968-ban megállították a korábban kezdődött ígéretes demokratizálódási folyamatokat.

Csehországban, ahol nagyobb volt az ellenállás, szinte minden településen tartanak helyi megemlékezést. A prágai központi emlékünnepséget pedig - immár hagyományosan - az egykori Csehszlovák Rádió székházánál rendezik meg.

Ezen a helyen a megszállás napján komoly összetűzésekre került sor a megszálló katonák és a tiltakozó lakosság között, az incidenseknek több halálos áldozata is volt.

A prágai központi megemlékezésen Mirek Topolánek miniszterelnök vezetésével számos kormánypárti és ellenzéki politikai vezető is részt vesz.

Az 1968 augusztusi megszállást követő napokban országszerte 93-an vesztették életüket, több mint 500-an megsebesültek.