Az amerikai vízumok kiadásánál a jövőben a gazdasági helyett inkább biztonsági szempontok dominálnak majd - mondta az InfoRádiónak a külügyminiszter, aki hozzátette: az Egyesült Államokban egyfajta filozófiai váltás következik, ez pedig Magyarország számára kedvező, mert hazánk nem jelent biztonsági kockázatot.

Göncz Kinga hozzátette: az új amerikai törvény előrelépés ugyan, de kisebb a vártnál, ezért tiltakozik hat közép-európai ország.

A régióban egyedüliként Magyarország nem csatlakozott a tiltakozó jegyzékhez, de a külügyi tárca vezetője szerint ennek nincs semmiféle üzenete.

A tiltakozás nem megoldás

Göncz Kinga elmondta: a térség minden országában különbözik a vízumkérelmek visszautasítási rátája, ezért ezt a kérdést nem lehet teljesen egységesen kezelni.

A külügyminiszter hangsúlyozta: az Egyesült Államok a kétoldalú tárgyalások híve, minden ország esetében egyéni mérlegelést alkalmaz a vízummentesség megadásakor, ezért nem lehet célravezető megoldás a tiltakozó jegyzék.Szorosabb magyar-norvég kapcsolatok

Göncz Kinga az InfoRádiónak elmondta: Magyarország szorosabban együtt kíván működni Norvégiával, leginkább az energiaipar területén.

Norvégia a világ harmadik legnagyobb földgázexportőre, ennek ellenére Magyarország nem vásárol norvég energiahordozót. A külügyminiszter közölte: a jövőben ezen is változtatni akarnak.

A vásárlások növelésén kívül Magyarország a kutatás és fejlesztés területén törekszik a szorosabb kapcsolatokra - fűzte hozzá a külügyi tárca vezetője.

Új technológiákat lesünk el

A skandináv országokban nagyon erősek a klímabiztonsági törekvések, Norvégia is jelentős előrelépést tett a megújuló energiaforrások fejlesztése és felhasználása terén; ezeket a technológiákat kívánja Magyarország megtanulni és alkalmazni - mondta Göncz Kinga.

A külügyminiszter hozzátette: Magyarország ugyan messze van még a norvég fejlettségi szinttől, de tudatosan törekszik annak elérésére. Ennek jegyében történik az a magyarországi beruházás is, amelynek keretében bioetanolt gyártanak majd.