Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.85
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria

Útra kelt a néma tömeggyilkos - képekkel

Nem mindennapi esemény helyszíne volt néhány napja az oroszországi Arhangelszk közelében fekvő Szeverodvinszk: a Szovjetunió összeomlása óta először bocsátottak vízre egy ballisztikus rakétahordozó atom-tengeralattjárót az egykori birodalom területén. A Jurij Dolgorukij nevet viselő egység a Borej-osztály első tagja, amely minden bizonnyal sok fejfájást okoz majd a NATO stratégiai tervezőinek.

Az osztály már tervezésekor is a Szovejtunió megszűnése után romokban heverő orosz haditengerészet reménysége volt, sorsa hűen tükrözi annak hányattatásait is.

A Borej-osztály első tagjának gerincfektetésére még 1996 októberében került sor, vagyis több mint tíz év telt el a vízrebocsátásig, ami még egy forradalmian új hajó esetében is szokatlanul hosszú idő.

Nem meglepő azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a kilencvenes években gyakran még a matrózokat sem tudták fizetni az orosz flottánál.

Egy másik jellemző momentum, hogy a gerincfektetést azért halasztották el egy héttel, mert a rossz idő miatt a meghívott politikusok nem tudtak elutazni Szeverodvinszkbe.

Amikor azonban ott voltak, nem győzték dicsérni a fegyvert, Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes például kijelentette: "ez egy rendkívül különleges eszköz, a jövő évszázad tengeralattjárója".

Ami azt illeti, igaza volt, bár valószínűleg nem arra gondolt, hogy csak a következő évszázadban - mi több: évezredben - készül el.

Igazságtalanság volna csak a pénzhiányt okolni, legalább ennyit számított, hogy a tengeralattjáró fegyverzetéül kiszemelt SS-N-28-as ballisztikus rakéta fejlesztését a sikertelen tesztek után félbehagyták (más források szerint alacsonyabb fontossági besorolással folytatják, de csak az évtized végére állhat hadrendbe).

Ezután új fegyvert, nevezetesen a szintén újonnan fejlesztett SS-NX-30 Bulava típusú ballisztikus rakétát (amelyet természetesen alkalmas atomtöltet, jelenleg legfeljebb hat robbanófej, hordozására) jelöltek ki a tengeralattjáró elsődleges csapásmérő eszközévé.

Ennek adaptálásához azonban át kellett tervezni a már építés alatt álló Jurij Dolgorukijt, ami jelentősen késleltette a vízre bocsátását.

Történelmi név

A hajó a nevét Moszkvának köszönheti, a város "szponzorálta" ugyanis az építését, Jurij Dolgorukij pedig az egyik legrégebbi orosz történelmi forrás, a Lavrentyij Kódex szerint a város alapítója.

A Borej-osztály harmadik egysége, a tavaly márciusban építeni kezdett Vlagyimir Monomah, Kijev 12. századi fejedelméről kapta a nevét, aki történetesen Jurij Dolgorukij apja.

A második, legnagyobbrészt már elkészült egység névadója ugyan nem rokon, de Alekszandr Nyevszkij is neves orosz történelmi személyiség, a hagyomány szerint nagy szerencsétlenségek idején ő az orosz nemzet védelmezője.

A szponzorálás egyébként azt jelenti, hogy az orosz főváros fizeti a hajó legénységét, és az eszköz fenntartását, ha az állami büdzsé képtelenné válna erre.

A hagyomány a Nagy Honvédő Háború idejére (1941-1945) vezethető vissza, amikor városok, falvak, gyárak vagy éppen színházak gyűjtöttek önkéntesen pénzt egy-egy katonai egység felszerelésére és ellátására, nagyban hozzájárulva a náci Németország legyőzéséhez.Titkok és tények

Mivel egy teljesen új fegyverrendszerről van szó, nagyon sok a bizonytalanság a titkolózás miatt.

Az oroszok szerint a Borej-osztáy jelenti a tengeralattjáró-tervezés csúcsát, fölényben van minden jelenleg szolgálatban álló egységgel szemben, halk üzemmódja miatt szinte észlelhetetlen, röviden: ez minden idők legjobb tengeralattjárója.

Az amerikaiaknak nyilván lenne ehhez egy-két szavuk, tekintettel az ugyancsak nem lebecsülendő Seawolf és Virginia osztályú hajóikra.


Elegáns makett (Kép: Wikipedia / nordlink.ru)

A tengeralattjáró mintegy 170 méter hosszú, törzsének legnagyobb átmérője 13,5 méter, meghajtását egy atomreaktor és egy gőzturbina biztosítja, a víz alatt állítólag 25 csomós sebességre (mintegy 45 kilométer/óra) képes.

Vízkiszorítását lemerülve 17 ezer és 24 ezer tonna közé teszik, legénysége 130 emberből áll.

Mivel a Jurij Dolgorkijt már nem lehetett tökéletesen áttervezni, ezért ez a hajó "csak" 12 Bulava rakétát hordozhat, testvérei azonban már 16-ot vihetnek magukkal.

A hajók arzenáljában helyet kap az elsősorban a felszíni egységek ellen bevethető SS-N-15 Starfish manőverező robotrepülőgép is, amelyeket a hat darab 533 milliméteres torpedóvető csőből indíthatnak majd, az ellenség legnagyobb bánatára. (Bár a kritikusok megjegyzik, hogy az eddigi négy, Bulavákkal végzett kísérlet közül csak az első volt sikeres.)

Lesz-e szauna?


A Borej-osztályú hajók mérete valamivel kisebb, mint az utolsó szovjet építésű ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáró-osztályé (NATO-kód szerint Tájfun, az orosz terminológiában Akula). Valószínű, hogy számos szerkezeti megoldást megtartottak a Tájfunokról, talán a nyomásálló hajótestek hármas tagolását is.

Valószínűtlenebb, hogy a legénység ugyanolyan kényelmet élvezhet majd, mint a Tájfunokon, ahol edzőterem, szauna és dohányzószoba is áll a haditengerészek rendelkezésére.

Az orosz hadügyminisztérium 2017-re nyolc darab Borej-osztályú tengeralattjáró hadrendbe állításával számol, amelyek a hatból megmaradt három Tájfun osztályú hajóval együtt a flotta stratégiai csapásmérő erejének legfontosabb részét jelentik majd, leváltva a régebbi, Delta IV-osztályú egységeket.

Egy Borej-osztályú tengeralattjáró árát 900 millió és 2 milliárd dollár közé teszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×