Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla

Belpolitikai vita lett a rakétaelhárító-rendszer telepítéséből

Berlinben megütközést és aggodalmat váltott ki Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő bejelentése, amely szerint országa új korszakba lépett, és képessé vált uránium-hasadóanyag ipari méretű dúsítására. Noha több szakértő kételkedik abban, hogy Teherán a feltételezettnél gyorsabban építi ki atomtechnológiáját, Berlinben több politikus is úgy nyilatkozott, hogy mielőbb védelmi intézkedésre lenne szükség.

A tervezett amerikai rakétaelhárító ernyőt egész Európa fölé ki kellene terjeszteni - jelentette ki a Berlinben kormányzó Keresztényszociális Unió külpolitikai szóvivője, majd hozzátette, az iráni fenyegetés elhárítása érdekében fontolóra kell venni a védelmi rendszer német földön történő kiépítését is.

A törvényhozás külügyi bizottságának ugyancsak kereszténypárti elnöke pedig úgy vélte, hogy a NATO-nak kellene gondoskodnia a közös rakétavédelmi intézkedésről. Hasonló szellemben nyilatkozott a kereszténypártok helyettes parlamenti frakcióvezetője is, aki megelőző lépésnek nevezte rakétaelhárító rendszer Németországba telepítését, mert így eleve kiküszöbölhetnék a politikai zsarolást Teherán részéről.

Más konzervatív politikusok inkább az Iránra gyakorolt nemzetközi nyomás fokozását sürgették, és erre az álláspontra helyezkedtek a berlini koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt vezetői is, ám elvetették azt az aggodalmat, hogy Teherán komolyan fenyegetné Németország biztonságát.

A szociáldemokraták leszerelési szakértője hangsúlyozta, hogy a tervezett amerikai elhárító rendszer olyan rakéták megsemmisítésére alkalmas, amelyekkel Irán az elkövetkező tíz év során aligha fog rendelkezni, következésképpen Csehországban és Lengyelországban sincs szükség a Washington által szorglmazott védelmi intézkedések megtételére.

Az ellenzéki zöldpárti vezetők is fölösleges kardcsörtetésnek minősítették a kereszténypárti politikusok felszólítását, és rámutattak arra, hogy ezáltal éppen az iráni elnök által követett keményvonalasok malmára hajtják a vizet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Az év végére megszületett a döntés a 2026-os uniós költségvetés végleges formájáról. Miközben az Európai Parlament relatíve nagy sikerként könyvelhette el, hogy a tagállamokat sikerült meggyőznie a források növeléséről, az így allokált mintegy 300 millió euró csak töredéke a 200 milliárd euróhoz (77 400 milliárd forinthoz) közelítő jövő évi keretnek. Ugyan a változtatások jelzésértékűek, fontos szem előtt tartani azt is, hogy az összkép relatíve keveset változott a ciklus 2020-as kezdetén elképzeltekhez képest, így cikkünk most tételesen végigmegy azon, hogy mire költ majd az Európai Unió 2026-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×