Tizenöt brit tengerész és tengerészgyalogos tizenhárom napon át volt fogoly Iránban. Irán szerint rohamcsónakjaik megsértették az ország felségvizeit, Nagy-Britannia szerint nem.

Az incidens délelőttjén az őrnaszád legénységének tizenöt tagja, az ENSZ-től kapott békeőrző megbízatás birtokában, megvizsgált egy arra haladó teherhajót. Ez - mondja Sir Jonathon Bond tengernagy, a brit haditengerészet főparancsnoka - olyan aktus volt, ami teljesen megfelelt az amerikai, brit és ausztrál erőkre vonatkozó működési szabályzatnak.

Március óta hatvanhat ehhez hasonló vizsgálat volt. Biztos, ami biztos, egy időre most felfüggesztették az ilyen jellegű akciókat. Ellenben felkérték Iránt, hogy szolgáltassa vissza a két rohamcsónakot, melyekben a tizenöt brit katona visszatért volna a Cornwall hadihajóra, amikor elfogták őket.

Miért a Cornwall?

A kérés teljesítésére kevés a remény. Az incidens ügyében megkezdődött vizsgálat felveti a kérdést, hogy miért a Cornwall hadihajó teljesít őrszolgálatot a Perzsa Öböl északi részén. Ezt a korszerűen felszerelt fregattot tengeralattjárók felderítésére tervezték, nem tud sekély vízen haladni, tehát nem segíthette meg legénysége tizenöt tagját, amikor az irániak elfogták őket.

A brit haditengerészetet az utóbbi években visszafejlesztették, eladtak több őrnaszádot. Tony Blair miniszterelnök hangsúlyozta legutóbbi sajtóértekezletén, hogy nem egyezkedés útján érték el a foglyok szabadon bocsátását, bár Irán azt állítja, hogy Nagy-Britannia kedden írásban kért bocsánatot az incidensért.

A brit kormány örömmel nyugtázta Irán gesztusát - mondta Tony Blair -, de ez a pozitív lépés sem enyhíti az Irán atomprogramjával kapcsolatos feszültséget.

Nem sokkal a brit tengerészek elfogása előtt, mint jelentettük, tévéinterjú készült Chris Air tengerész századossal, aki szerint azért járőröznek, hogy információkat gyűjtsenek Irán - úgymond - "bármiféle tevékenységéről". Erre az volt a brit Honvédelmi Minisztérium kommentárja, hogy "ez része a modern katonai technikáknak".