Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
316.65
bux:
149903.82
2026. augusztus 12. szerda Klára
Iszlamista tálib fegyveres az északkelet-afganisztáni Pandzssir-kapunál 2021. szeptember 8-án. Az Afganisztánban hatalomra került tálibok szerint sikerült elfoglalniuk a pandzssir-völgyi ellenálló szervezettől, a Nemzeti Ellenállási Fronttól a nekik ellenálló utolsó tartományt.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Asif Khan

Visszaforgatnák az idő kerekét Afganisztán-ügyben a republikánusok

Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok 2021. augusztus 15-én elfoglalták a fővárost, Kabult, miután az Egyesült Államok által támogatott kormány összeomlott. Az amerikai csapatok két héttel később, 30-án távoztak. Ez volt a hiba egy friss jelentés szerint.

Az amerikai republikánus párt vasárnap bíráló jelentést tett közzé a Joe Biden elnök által elhatározott 2021-es afganisztáni amerikai katonai kivonulásról, amely kaotikus véget vetett az Egyesült Államok által leghosszabb ideig vívott háborúnak.

A dokumentumban, amelyet a képviselőház külügyi bizottságának republikánus tagjai írtak, a szerzők úgy fogalmaztak, hogy a demokrata Biden "elmulasztotta korlátozni az előző kormányzat által elhatározott kivonulás előre látható következményeit".

Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok 2021. augusztus 15-én elfoglalták a fővárost, Kabult, miután az Egyesült Államok által támogatott kormány összeomlott. Az amerikai csapatok két héttel később, 30-án távoztak.

Nem sokkal a kivonulás előtt, augusztus 26-án egy öngyilkos merényletben 13 amerikai katona és 170 afgán halt meg a kabuli repülőtéren, amely zsúfolásig tele volt az országból menekülni próbáló emberekkel.

A republikánusok jelentésükben kiemelték, hogy katonai tisztviselők szerint szükséges lett volna a katonai jelenlét fenntartása Afganisztánban, ahol a Washington a 2001-es egyesült államokbeli terrortámadások után indított háborút.

A demokrata tábor bírálta a jelentést, egyebek között azt állítva, hogy azt a novemberi elnökválasztás megzavarására tették közzé most.

A republikánus szerzők szerint Joe Biden döntése "az elnök régóta vallott és merev nézetén alapult, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene többé jelen lennie Afganisztánban".

Úgy vélték, a demokraták választását "nem a biztonsági helyzetre alapozták", és nem is a Donald Trump elnöksége alatt, 2020-ban aláírt dohai megállapodásra, amely a csapatkivonás mellett a béke megteremtését is előírta. Nem alapult továbbá a nemzetbiztonsági szakértők és szövetségesek tanácsain sem.

A katonai kivonulás "növelte a nemzetbiztonságunkat fenyegető veszélyeket, évekig rontotta nemzetközi hírnevünket, és világszerte felbátorította ellenségeinket" - írták a jelentés szerzői.

A dokumentumot alig több mint egy héttel azután tették közzé, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt egy katonai temetőben részt vett az afganisztáni csapatkivonás során megölt 13 katona tiszteletére rendezett megemlékezésen.

Donald Trump munkatársai a helyszínen fényképeket akartak készíteni, de konfliktusba kerültek a temető személyzetével, amelynek tagjai megpróbáltak érvényt szerezni egy szövetségi törvénynek, amely tilt minden politikai tevékenységet a temető területén.

Címlapról ajánljuk
„Valamilyen hűtőtornyos megoldás” – A teljes szakma Paks 1 és 2 komplex hűthetőségén gondolkodik

„Valamilyen hűtőtornyos megoldás” – A teljes szakma Paks 1 és 2 komplex hűthetőségén gondolkodik

Extrém, akár nagyon kreatív megoldásoknak a nukleáris területen nincs helyük, csak tanulmányokkal, elemzésekkel, számításokkal megalapozott megoldások lehetségesek – hangsúlyozta az InfoRádióban Pázmándi Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, laboratóriumvezetője.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Politikai földrengés söpörheti el Európa legnagyobb gazdaságának vezetőjét – Már saját pártján belül is fúrják a kancellárt

Politikai földrengés söpörheti el Európa legnagyobb gazdaságának vezetőjét – Már saját pártján belül is fúrják a kancellárt

Friedrich Merz német kancellár a júliusban végrehajtott kormányátalakítással saját pozícióját kívánta erősíteni, ám az egyoldalú, egyeztetés nélküli személycserék miatt rengeteg ellenséget szerzett saját pártján, a CDU-n belül. A közvélemény-kutatások szerint a németek 57 százaléka nem vár javulást az átalakítástól, a kancellár népszerűsége pedig történelmi mélypontra süllyedt. Az AfD 28 százalékkal magasan vezet a pártpreferenciákban, és a szeptemberi tartományi választásokon mindhárom érintett régióban megszerezheti az első helyet. A CDU-n belül már nyíltan beszélnek Merz esetleges leváltásáról, ám a szükséges többség összegyűjtése egyelőre nem tűnik reálisnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×