Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Lesz-e közös magyar-szlovák történelemkönyv?

A Szlovák Nemzeti Párt elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is közös magyar-szlovák történelemtankönyv lásson napvilágot. Jan Slota úgy látja: a szlovák és a magyar történelemfelfogás között alapvető különbség van.

A Robert Fico kormányában részvevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke most arra reagált, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és szlovák partnerintézménye, a SAV egyes történészei évek óta közös tankönyv szemléleti alapjainak kialakítására törekszenek különböző szakmai fórumokon.

Ezzel a kérdéssel egyébként a magyar-szlovák alapszerződés értelmében működő vegyes bizottság is foglalkozik.

Az elképzelés szerint a diákok az eddigiektől eltérő, a két nép közös történelmét árnyaltabban, hitelesebben leíró tankönyvből tanulnák a történelmet. Nem hiányoznának és olyan érzékeny témák, mint a trianoni kérdés, valamint a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok megítélése.

A magyarellenességéről ismert Jan Slota határozottan elutasította a kezdeményezést. Mint mondta, a magyar és a szlovák történelemszemlélet az elvi ellentétek miatt összeférhetetlen, ezért semmiféle közös tankönyvnek nincs helye.

Jan Slota indoklása szerint közös tankönyv azért sem készülhet, mert közismert, hogyan ítélik meg a szlovákok azt, miképpen rohanták le az ősmagyarok Európát, s hogyan látják ezt maguk a magyarok. Ez összeférhetetlen, mivel az egyik a feketét fehérnek látja, a másik meg fordítva, így bajosan lehet közös nevezőre jutni - mondta.

Az SNS irányítása alatt lévő oktatási tárca már íratja is a szlovák általános és középiskolákban rövidesen használatos négy új történelemtankönyvet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×