Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
327.19
bux:
145330.87
2026. október 29. csütörtök Nárcisz

Elkerülhetetlen a civilizációk háborúja?

Nem a civilizációk harca, hanem a helyi politikai érdekek összecsapása a Nyugat és az iszlám világ közötti feszültség - derül ki egy, a BBC Világszolgálata által megrendelt jelentésből. A közel 30 országban megkérdezett válaszadók több mint negyede ugyanakkor úgy értékelte: a Nyugat és az iszlám közötti erőszakos összecsapás elkerülhetetlen. Míg a nagy muzulmán lakossággal rendelkező országok lakosai általában optimistábbak, addig például Magyarországon nem annyira bizakodóak az emberek.

"Ha a muzulmánok Hollandiában akarnak maradni, akkor a Korán felét a kukába kell dobniuk", illetve "az iszlámtól különböző vallások, mint a kereszténység és a judaizmus, haszontalanok és gyakorlóik majmok". Két szélsőséges vélemény, amely azokat a nézeteket erősítheti, hogy manapság a Nyugat és az iszlám civilizációs harca zajlik a világban.

Az előbbit egy holland képviselő fogalmazta meg, az utóbbit pedig egy szaúdiak által pénzelt londoni iskola egyik tankönyvében fedezték fel, bár az iskola vezetése szerint egy szövegkörnyezetből kiragadott idézetbe kötöttek bele a bírálók.

A BBC megbízásából a Globescan kutatóintézet és a marylandi egyetem által készített felmérés azonban úgy látja: az utca embere szerint lehetséges az együttélés a civilizációk között.

Stephen Krollt, a marylandi egyetem kutatásvezetője elmondta: "Az emberek politikai és nem vallási, vagy kulturális okokból fennálló konfliktusról beszélnek. Azt mondják, hogy a szembenállást mindkét oldalról intoleráns kisebbségek szítják. Úgy látják, hogy kezelhető a probléma, mert a politikai hatalom kérdéseiről lehet tárgyalni".

De mekkora is az optimisták, és mekkora a pesszimisták aránya? Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is 60 százaléknál többen vannak azok, akik szerint közös nevezőre tud jutni a Nyugat és a muzulmán világ.

Magyarországon és Lengyelországban ugyanakkor az optimisták jóval kevesebben vannak - itt csak a lakosság 42 illetve 46 százaléka bizakodó.

Ennél még az oroszok is elfogadóbban tekintenek az iszlámra, pedig az ő hozzáállásukat az észak-kaukázusi konfliktusok is árnyalják.

Nem világos, hogy mindennek a rosszul informáltság, vagy egyfajta konzervatív nézőpont az oka, tény viszont, hogy a magyarok és a lengyelek között voltak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.Honfitársainknak valamivel több mint negyede, a lengyeleknek pedig csak az ötöde hiszi ugyanakkor azt, hogy elkerülhetetlen az erőszakos konfliktus az iszlám és a Nyugat között.

Érdekes módon ebben a legtöbben - 51 százalék - a világ legnagyobb muzulmán országában, Indonéziában hisznek, de meglepő módon mögöttük Németország áll, ahol 40 százalék számít összecsapásra. A több fronton harcban álló amerikaiak viszont csak a középmezőnyben vannak.

Visszatérve a 27 ország átlagára, hozzáállás kérdése is, hogy miként látjuk az eredményeket. Egyesek szerint bíztató, hogy a megkérdezettek kétharmada nem beszél a civilizációk harcáról, mások számára aggasztó, hogy minden harmadik ember viszont így gondolkodik.

A BBC tudósításában megjegyzi: a legtöbb ember a békés együttélés híve, de konfliktusok idején ezt az elvét nem mindig tartja be.

Címlapról ajánljuk
Ekho, tao – kevesebb pénz, távozó sztárok, veszélyben a BL-álom? Megszólalnak a sportági szövetségek

Ekho, tao – kevesebb pénz, távozó sztárok, veszélyben a BL-álom? Megszólalnak a sportági szövetségek

A kézilabda szövetség elnöke szerint a kedvezményes ekho-értékhatár csökkentése miatt a hazai élcsapatok külföldi sztárjátékosokat veszíthetnek, ami a Bajnokok Ligája-győzelmi esélyeiket is ronthatja. Ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a taót felváltó új támogatási rendszerrel összességében rosszabbul jár-e a magyar kézilabda. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára szintén bizonytalannak nevezte az új rendszer hatásait, az EKHO-értékhatár 60 millió forintra csökkentése azonban szerinte a kosárlabdát nem érinti.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
Konkrét dátumot mondott Zelenszkij a béketárgyalásról, kritikus hiányt szenved a legfontosabb fegyverből Ukrajna - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Konkrét dátumot mondott Zelenszkij a béketárgyalásról, kritikus hiányt szenved a legfontosabb fegyverből Ukrajna - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök szerint november 10-én ülhet tárgyalóasztalhoz Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok Abu-Dzabiban. Bár Kijev szerette volna az Európai Unió képviselőit is asztalhoz ültetni, Moszkva szerint ez nem fog megvalósulni. Zelenszkij azt is elmondta, hogy az amerikai Patriot rakétaszállítmányok az ukránok havi szükségletének kevesebb, mint 10%-át elégítik ki, más partnerektől pedig Washington beleegyezése nélkül nem vásárolhatják meg a fegyvereket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb hírevel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×