Infostart.hu
eur:
366.19
usd:
314.96
bux:
147939.53
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda

Elkerülhetetlen a civilizációk háborúja?

Nem a civilizációk harca, hanem a helyi politikai érdekek összecsapása a Nyugat és az iszlám világ közötti feszültség - derül ki egy, a BBC Világszolgálata által megrendelt jelentésből. A közel 30 országban megkérdezett válaszadók több mint negyede ugyanakkor úgy értékelte: a Nyugat és az iszlám közötti erőszakos összecsapás elkerülhetetlen. Míg a nagy muzulmán lakossággal rendelkező országok lakosai általában optimistábbak, addig például Magyarországon nem annyira bizakodóak az emberek.

"Ha a muzulmánok Hollandiában akarnak maradni, akkor a Korán felét a kukába kell dobniuk", illetve "az iszlámtól különböző vallások, mint a kereszténység és a judaizmus, haszontalanok és gyakorlóik majmok". Két szélsőséges vélemény, amely azokat a nézeteket erősítheti, hogy manapság a Nyugat és az iszlám civilizációs harca zajlik a világban.

Az előbbit egy holland képviselő fogalmazta meg, az utóbbit pedig egy szaúdiak által pénzelt londoni iskola egyik tankönyvében fedezték fel, bár az iskola vezetése szerint egy szövegkörnyezetből kiragadott idézetbe kötöttek bele a bírálók.

A BBC megbízásából a Globescan kutatóintézet és a marylandi egyetem által készített felmérés azonban úgy látja: az utca embere szerint lehetséges az együttélés a civilizációk között.

Stephen Krollt, a marylandi egyetem kutatásvezetője elmondta: "Az emberek politikai és nem vallási, vagy kulturális okokból fennálló konfliktusról beszélnek. Azt mondják, hogy a szembenállást mindkét oldalról intoleráns kisebbségek szítják. Úgy látják, hogy kezelhető a probléma, mert a politikai hatalom kérdéseiről lehet tárgyalni".

De mekkora is az optimisták, és mekkora a pesszimisták aránya? Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is 60 százaléknál többen vannak azok, akik szerint közös nevezőre tud jutni a Nyugat és a muzulmán világ.

Magyarországon és Lengyelországban ugyanakkor az optimisták jóval kevesebben vannak - itt csak a lakosság 42 illetve 46 százaléka bizakodó.

Ennél még az oroszok is elfogadóbban tekintenek az iszlámra, pedig az ő hozzáállásukat az észak-kaukázusi konfliktusok is árnyalják.

Nem világos, hogy mindennek a rosszul informáltság, vagy egyfajta konzervatív nézőpont az oka, tény viszont, hogy a magyarok és a lengyelek között voltak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.Honfitársainknak valamivel több mint negyede, a lengyeleknek pedig csak az ötöde hiszi ugyanakkor azt, hogy elkerülhetetlen az erőszakos konfliktus az iszlám és a Nyugat között.

Érdekes módon ebben a legtöbben - 51 százalék - a világ legnagyobb muzulmán országában, Indonéziában hisznek, de meglepő módon mögöttük Németország áll, ahol 40 százalék számít összecsapásra. A több fronton harcban álló amerikaiak viszont csak a középmezőnyben vannak.

Visszatérve a 27 ország átlagára, hozzáállás kérdése is, hogy miként látjuk az eredményeket. Egyesek szerint bíztató, hogy a megkérdezettek kétharmada nem beszél a civilizációk harcáról, mások számára aggasztó, hogy minden harmadik ember viszont így gondolkodik.

A BBC tudósításában megjegyzi: a legtöbb ember a békés együttélés híve, de konfliktusok idején ezt az elvét nem mindig tartja be.

Címlapról ajánljuk
Bejelentések a kormánytól – kötelező lesz az orvosoknak a kamarai tagság
percről percre

Bejelentések a kormánytól – kötelező lesz az orvosoknak a kamarai tagság

Rögzítik a tűzifa árát a lakosságnak, csökken a tűzifa áfája, megduplázzák a szociális tűzifakeretet. Napközben már folyamatosan szivárogtak a szerdai kormányülés döntései, a kormányszóvivői tájékoztatón részletesen ismertetik a 40 napirendi pont döntéseit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×