A brit parlament pontosan meghatározza, mire és mennyit költhet térítéssel egy alsóházi képviselő vagy a felsőházi főrend. Meg vannak szabva a határok, és minden 250 fontsterlingnél nagyobb kiadásról nyugtát kell hozni.

Számítógéppel, fejléces levélpapírral, irodaszerekkel a parlamenti iroda látja el a képviselőt és fizeti a postaköltségét, bár néha fejcsóválva, mert egyesek több ezer címre küldenek propaganda anyagot.

A lakásköltségek és az utazási költségek teszik ki a legnagyobb összeget. A vidéki képviselő kormánytámogatással vásárolhat garzonlakást, hogy ha felutazik az ülésekre, legyen hol megszállnia. A közvéleménynek tetszését azonban nem nyerte el, hogy a következő választáson kibukó vagy visszavonuló politikus a lakást megtarthatja.

Nagy-Britanniában az utazási térítésnél lehet legjobban csalni. Érthető, hogy költséges, ha a skót honatya ezer kilométerről jön az ülésekre, repülőn vagy a vonat első osztályán, de olykor csillagászati számlákat nyújtanak be egyesek. És rengeteg szolgálati útjuk akad. A gépkocsi használat kilométer díja mellett a parlamenti szabályzatban arról is olvashatunk, hogy a kerékpáron megtett hivatalos út kilométeréért hatvan penny térítés jár.

Van, aki biciklin jár

Van olyan londoni képviselő, sőt nemes lord is, aki biciklin jár az ország házába. Külön évi járadék illeti a londoni képviselőket azért, mert a fővárosban drágább az élet. De ez általában minden fővárosi dolgozónak kijár.

Ahol nagy visszaélésekre van mód, az a képviselők által alkalmazott irodai személyzet bére. Mert ezt bizonyos összegig, személyre szólóan megtérítik, de a sajtó mindig kiszúrja, ha a honatya a családtagjait alkalmazza tisztes fizetésért, különösen ha az alkalmazott feleség azután nem csinál semmit.

Lényeges tényező, hogy a térítések elszámolása nyilvános. Még Tony Blair miniszterelnökre vonatkozóan is, hiszen ő is megválasztott képviselő.

Akadnak komoly csalások. A parlament egyik tagja például nagy összegű lakásvásárlási járadékot igényelt, azután nem vett lakást, a pénzt viszont megtartotta. A sajtó azonnal lecsapott az ügyre. A politikus a pénzt visszafizette, s egyben bejelentette, hogy a következő választáson nem jelölteti magát.