Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
310.66
bux:
136509.35
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi

Jelentés az európai CIA-akciókról

Több európai állam vezetője is tudott arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA országa területét használta föl terrorista gyanús személyek szállításakor, vallatásakor - ezt állapította meg az Európai Parlament illetékes bizottsága.

Legalább 1.245 olyan gép repült át, vagy landolt európai országokban, amelyek a CIA-nak teljesítettek szolgálatot - állapította meg az az európai parlamenti jelentés, amely az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség tevékenységét vizsgálta.

Az ideiglenes bizottságot vezető olasz, szocialista párti Claudio Fava azt mondta, hogy számos kormány aktívan vagy passzívan, de együttműködött a CIA-val.

A politikus az unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét is bírálta, amiért Javier Solana nem működött teljesen együtt a bizottsággal.

A jelentés megismételte azt a korábbi megállapítást, amely szerint európai országok illegális CIA akciókhoz segédkeztek.

A gyanú szerint az amerikaiak terrorizmussal gyanúsított rabokat szállította például Afganisztánból a guantánamói katonai támaszpontra. Az is előfordult, hogy Európában vallatták a fogva tartottakat.

A jelentés ugyanakkor továbbra sem sorolja fel tételesen azokat az országokat, amelyek érintettek az ügyben.

A sajtóbeszámolók egyedül Lengyelországot említik, ahova 11-szer szállt le CIA-gép, az egyik repülő, amely 2003 szeptemberében Kabulból érkezett, végül Guantanámón szállt le.

A lengyel légikikötő munkásai arról számoltak be korábban a bizottságnak, hogy amikor a gépek leszálltak, ők meg sem közelíthették azokat. Sőt, a leszállást is a katonaság irányította.

Az EP-jelentés két országot emelt ki, amely nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal: Lengyelországot és Romániát.

Korábban már fölmerült mindkét állam neve, mint ahol leszálltak a rabszállító gépek, és ahol valószínűleg titkos börtönökben is vallatták a terrorizmussal gyanúsítottakat.

Varsó és Bukarest azonban korábban hevesen tagadta a vádakat. Magyarország is cáfolta, hogy segített volna az amerikai hírszerző ügynökségnek.

Az erről szóló jelentést Budapest az Európa Tanácsnak is elküldte, ahol példaértékűnek nevezték a dokumentumot.

A CIA-botrány 2005 végén pattant ki, amikor a Washington Post című lap megszellőztette az ügyet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester
első intézkedések

Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester

Itt van a leköszönő kormány utolsó, és az új kabinet első veszélyhelyzete: Szombathelyen százezer tonna kőzúzalékról derült ki, hogy osztrák bányákból származó azbesztet tartalmaz, amely az utakról a levegőbe kerülve súlyosan veszélyes az emberi egészségre. A településen rendkívüli intézkedéseket vezettek be – nyilatkozta Nemény András polgármester az InfoRádió kérdésére. A baj nagyon nagy, egyes helyeken az azbeszttartalom százszorosa, vagy ennél is nagyobb a megengedett mértéknek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Könnyebb ma saját erőből vagy hitelből lakáshoz jutni, mint 2010-ben, az Orbán-korszak kezdetén? Elsőre egyértelműnek tűnik a válasz, hiszen akkoriban pénzügyi válság sújtotta az országot, ahonnan csak javulhatott a helyzet – gondolnánk. Az Európa-rekorder magyar lakásdrágulás azonban keményen ellene dolgozott a reálbér-emelkedésnek, az alacsonyabb kamatoknak és az otthonteremtés segítő intézkedéseknek, így messze nem ilyen kedvező a helyzet. 10 ábrán mutatjuk most be, mennyivel lett könnyebb vagy nehezebb a lakáshoz jutás 16 év alatt annak, aki korlátozottan tud(ott) élni az állami lehetőségekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×