A csernobili katasztrófa huszadik évfordulóján Kijevben nagyszabású, háromnapos konferenciát rendeztek, amelyre számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ, az Unesco, az Európai Unió és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselőit is meghívták.

A rendezvényen Viktor Juscsenko ukrán elnök kezdeményezte, hogy a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolására létrehozott alap donor-országai üljenek össze megvitatni a támogatás további formáját.

Az államfő köszönetet mondott ezen országoknak az elmúlt húsz év alatt nyújtott támogatásért, sürgette viszont, hogy ne csak a nukleáris baleset következményeinek felszámolásához, hanem a sugárszennyezett terület újraélesztéséhez, újbóli hasznosításához is nyújtsanak segítséget.

Mire adjon pénzt az EU?

Az Európai Bizottság ukrajnai képviselője ígértet tett arra, hogy az unió folytatja a csernobili katasztrófával összefüggő terveinek megvalósítását a világ nukleáris biztonságának erősítése érdekében.

Ukrán várakozások szerint a kerek évfordulónak köszönhetően nagyobb összegű támogatást kap az ország a baleset utóhatásaitól szenvedők gyógykezelésére, beleértve a különböző rendellenességekkel született, illetve rákbeteg gyermekek gyógyítását, üdültetését.

Európai uniós tisztségviselők ugyanakkor elsősorban az új, biztonságosabb szarkofág mihamarabbi megépítését sürgették.

A kutatók között mind a mai napig nincs egyetértés, hányan váltak a csernobili katasztrófa közvetlen áldozatává: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség négyezret ismer el, miközben független szakértők szerint számuk ennek legalább a tizenötszöröse.