Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Többet kell fizetniük a vízért, mert túl keveset fogyasztanak

Több japán vízügyi hatóság is arra kényszerül, hogy 20 százalékkal emelje a vízdíjat, mert az ország lakosai túlságosan kevés vizet fogyasztanak. Az elmúlt két évtizedben hatalmas gátépítési hullám vonult végig az országon, amelyet hosszú távon a vízdíjakból finanszíroznak. A víztakarékosság azonban olyannyira divat lett a szigetországban, hogy lassan nincs miből fizetni a részleteket.

Japánban még a vízügyi szakembereket is meglepte, hogy mennyire sikeresek lettek a víztakarékossági kampányok: az elmúlt 5 évben ugyanis átlagosan 10 százalékkal csökkent a japán lakosok vízfogyasztása.

A vízügyi hatóságok a tervezésnél azonban a korábbi szinttel számoltak, és az elmúlt két évtizedben egyik gátat a másik után építették, többnyire kölcsönökből, amelyeket a vízdíjakból fizetnek vissza.

A vízfogyasztás radikális csökkenése miatt azonban a bevételek is jelentősen csökkentek. Miután a kormány nem kényszerítheti az embereket arra, hogy több vizet fogyasszanak, az egyetlen megoldás a díjemelés.

"A vízfogyasztás mindenhol csökken. Most azért kell fizetnünk, mert a korábbi, túlzó fogyasztásra tervezett az ország és egymás után építette a mára haszontalanná vált gátakat" - mondja Kazuhiko Arita, vezető japán vízügyi szakértő.

A vízfogyasztás jelentős csökkenéséhez a lakosság tudatos takarékossága mellett a legújabb fejlesztések is nagymértékben hozzájárultak: ma már olyan vécéket gyártanak, amelyek a korábbi 12 liter helyett csupán a felét használják öblítéskor. Ráadásul az otthonok 80 százalékában nem tiszta, hanem a kézmosásra használt víz kerül a vécétartályba.

Az elmúlt 10 évben széles körben elterjedt a mosogatógépek használata is. Ez pedig azt jelenti, hogy míg korábban napi 150 liter vizet használtak fel mosogatásra egy japán háztartásban, addig ezt ma a gépek 10 literből oldják meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×