Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Megemlékezések a határainkon túl

Számos megemlékezést tartanak március 15-én a határokon túl. A vajdasági Szabadkán első ízben húzhatják fel hivatalosan a helyi magyarok lobogóját. Az Erdélyben szervezett Székely Nagygyűlésre pedig több mint 10 ezer embert várnak.

Több mint 10 ezer embert várnak Székelyudvarhelyre

Az erdélyi magyarság 1990 óta ünnepli szabadon március 15-ét. A hivatalos rendezvénynek az számít, amelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői mondanak beszédet.

Markó Béla elnök ezúttal szülővárosában, Kézdivásárhelyen emlékezik a forradalomra, a figyelem mégis Székelyudvarhelyre irányul.

A Székely Nemzeti Tanács ide hívta össze a Székely Nagygyűlést, az erdélyi magyarság autonómia iránti igényének megerősítésére.

Az elmúlt 10 napban Romániában hisztériakampány indult a rendezvény miatt - mondta az InfoRádió erdélyi tudósítója.

Március 15-e reggelén azonban már inkább az foglalkoztatta a szervezőket, hogy vajon jelen lesz-e a nagygyűlésen a román államfő, aki részvételét az utolsó pillanatig lebegtette.

Felvonják a magyar zászlót

A Vajdaságban a központi ünnepséget hagyományosan Bácskossuthfalván tartják. Koszorúznak a bánáti Magyarittabén, Zentán és Kanizsán, Bácskertesen pedig Petőfi-szobrot avatnak.

A legjelentősebb esemény azonban az, hogy idén először felvonják a helyi magyarok lobogóját a szabadkai városházára.

Egy nemrég elfogadott törvény lehetővé teszi a nemzeti lobogók használatát azokon a településeken, ahol hivatalos nyelvként használják a kisebbség nyelvét.

A Vajdaságban azt tervezik, hogy a koronás címerrel ellátott zászlót augusztus 20-án és október 23-án is kitűzik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×