Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Jelentősen alábecsülték a madárinfluenza elterjedtségét?

Egy svéd tanulmány szerint az eddig közöltnél sokkal nagyobb lehet a madárinfluenzában megbetegedett emberek száma. A 46.000 ember megkérdezésén alapuló tanulmány szerint az eddig jelentett 87 esethez képest a valódi szám ennek közel tízszerese lehet. Közben Törökországban újabb megbetegedés történt.

Anna Thorson, a kutatás vezetője elmondta, hogy közel 750 lehet a fertőzöttek száma, ugyanakkor hozzátette, hogy a legtöbb esetben a tünetek enyhék és a fertőzés csak a beteg szárnyasokkal való közeli kapcsolat fertőző.

A tanulmány készítői 46.000 embert kérdeztek meg Vietnám észak-nyugati Bavi tartományában, akik közül 8.149 számolt be influenzaszerű tünetekről és ezekből az esetekből 750 nagy valószínűséggel csak madárinfluenza lehetett.

Neil Ferguson brit virológus azonban azt mondta, hogy a tanulmány eredményei érdekesek ugyan, de semmiképpen sem bizonyító erejűek, hiszen a megkérdezettek egyikétől sem vettek vért, tehát laboratóriumi vizsgálat nem támasztja alá a megállapításokat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×