Sokan tartanak házi kedvencként állatokat, nemcsak kutyát és macskát, hanem különböző madarakat, rágcsálókat, hüllőket, rovarokat, halakat, de van, aki törpedisznót, kiskecskét vagy éppen nyulat. Szorosan együtt élnek velük, sokan kert nélküli lakásban. Milyen emberre is veszélyes betegségek hordozói lehetnek a kedvtelésből, otthon tartott, velünk szoros életközösségben élő háziállatok?

A kérdésre felelve akár az egész állatorvosi járványtankönyvet fölsorolhatnám, hiszen annyira széles palettát fed le az állatfajok szempontjából. Mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő betegségre, az úgynevezett zoonózisra, ez a veszettség. Ez a húsevő háziállatainkat betegítheti meg, leginkább a kutyát, a macskát. Kutyánál ezért is fontos az évenkénti veszettségoltás. Sokan nem tudják, nincs annyira köztudatban, de a macskákat is ugyanúgy veszélyezteti ez a betegség, így mindenképpen ajánlott, hogy a macskákat is beoltsák évente. A hüllőket is említette, ott a szalmonellózis nagyon jelentős betegség, ezért nagyon fontos, hogy alapvető higiéniai eljárásokat az ember betartson, amikor ezekkel az állatokkal bánik. Mosson kezet, nyilván ne egyen utána közvetlenül, satöbbi. Olyan módon tartsa ezeket az állatokat, hogy ezek a betegségek ne jelenthessenek veszélyt. A madarak esetében, bár jelenleg nem nagy a kockázata annak, hogy a madárinfluenza emberre is átterjedjen, legalábbis úgy, hogy komoly fertőzést, járványt okozzon, de mégis influenzavírusról van szó. Ezért potenciálisan zoonózisnak lehet tekinteni, úgyhogy ilyen esetekben is azokat az óvintézkedéseket meg kell tenni, ha mondjuk járványidőszak van, hogy a baromfival nem bánunk úgy, hogy a vadmadarakkal az érintkezést a lehető legminimálisabbra csökkentjük, úgy gondozzuk az állatokat, hogy a takarmány vagy az alomanyag zárt módon legyen tárolva.

Sokan nemcsak együtt laknak, hanem szó szerint együtt élnek az állatukkal egy lakásban, együtt alszanak, együtt étkeznek, ölelgetik az állatokat, a kutya, a macska megnyalja őket. Mennyire kockázatos ez? Érthető, hiszen társállatként tartják őket, családtagként, de mennyire veszélyes?

Elsősorban a férgesség jelenthet gondot, főleg kisgyerekeknél. Kutyákban előfordulhatnak olyan galandférgek, de macskában is vannak olyan férgek, amelyek ilyenkor veszélyt jelenthetnek. Nagyon fontos, hogy a szülő megválogassa, milyen játszótéren, milyen homokozóba engedi be a gyermekét, ahol esetleg állatürüléket lát, oda semmiképpen nem javasolt, és nyilvánvalóan, amikor hazamennek, akkor kézmosás legyen az első, és utána lehet minden más tevékenységet végezni. Így ezek a kockázatok is mérsékelhetők.

Influenzajárvány van, az emberek között nagyon sok a beteg, és sajnos sok a súlyos beteg is. Mi megbetegíthetjük a háziállatunkat, ha influenzások vagyunk? Ha rátüsszentek a kutyámra, akkor megbetegedhet?

Ez nagyon ritka, az influenzavírusoknál megvan a faji specificitás, tehát az, hogy egy influenzavírus milyen fajban képes megbetegedést okozni. Ez jellemzően egy adott fajhoz kötött, így nagyon pici, még ha nem is nulla a megbetegedés esélye. Természetesen az alapvető higiénés szabályok betartásával ez a kockázat is teljesen minimalizálható.

Kifejezetten állategészségügyi szempontból nézve, van annak kockázata, hogy egyre többen tartanak egzotikus, trópusi állatokat otthon?

Elsősorban a szalmonellát mondanám, ez talán a legismertebb. Azért a hazai forgalomban lévő egzotikus állatok nem a trópusokon kerültek vadon befogásra és úgy a tartóhoz, ezért sokkal kisebb annak a valószínűsége, hogy a trópusokon meglévő, akár nagyon veszélyes betegségeket idehozzák.

Úúgy tűnik, minthogyha mostanában több lenne az állatjárvány, mint régebben. Vagy csak többről tudunk, mert jobb a jelzőrendszer és a tájékoztatás?

Mind a kettő igaz. Egyrészt itt, Európában olyan állategészségügyi megfigyelési rendszereink vannak, amikkel elég jól tudjuk detektálni a betegségeket, még mielőtt azok nagy járványokat, pusztítást tudnának okozni. Másrészt, akár klímaváltozásról beszélünk, vagy arról a tényről, hogy hatalmas tömegek mozognak a világban jobbra-balra, ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a betegségek akár kontinensek között is pillanatokon belül elterjedjenek. Meg tudnak jelenni a világ két különböző nagyon messzi pontján, tendenciáról tudunk beszélni. Európában egyébként ezt az évet, ha fogalmazhatok így, elég erősen kezdtük járványügyi szempontból. Németországban megjelent egy ragadós száj- és körömfájás, ami az európai kontinensen Bulgáriában volt legutóbb 2011-ben, ha jól emlékszem. Németországban viszont közel 40 éve nem állapították meg a betegséget, ott az 1980-as években, Magyarországon az 1970-es években bukkant fel legutóbb. Ez egyébként az állatbetegségeknek az atombombája, ha ez megjelenik valahol, ott hatalmas gazdasági kárt, pusztítást tud véghezvinni. Most úgy tűnik, hogy a német állategészségügy a helyzet magaslatán volt, de a gazdasági hatásai így is hatalmasak, hiszen a nagy exportcélországok mind korlátozásokat léptettek életbe.

Honnan került be a ragadós száj- és körömfájás újra Európába?

Ennek vizsgálják az okait, nem tudnak egyértelmű választ adni a kérdésre. Maga az a genetika, amit a vírus tartalmaz, Iránban és Törökországban fordul elő, de hogy konkrétan abba az állatállományba hogyan került be, erre egyelőre nincs biztos válasz.

Fontos lenne tudni? Lesz majd válasz, mert az fontos információ?

Nagyon fontos információ lenne, de azt, hogy meglesz-e ez az információ, nyilvánvalóan nem lehet tudni. Ez a vírus egyébként szinte bármivel tud terjedni. Nemcsak arra gondolok, hogy az élő állat vagy a szállítójármű terjeszti, hanem akár az állatokból készült termék is. Akár húskészítménnyel terjedhet, ha nem tartották be a higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményeket. Ad absurdum az sem kizárt, hogy akár az Európai Unión kívülről került be olyan termékkel arra a telepre, ahol utána állatok pusztulását is okozta.

Emberre veszélyes?

Ez a vírus nem veszélyes emberre. Kisebb kellemetlenséget okozhat, mondjuk bőrfertőzést, de nincs komoly veszélye.

Közép-Kelet-Európa más országaival összehasonlítva nálunk most milyen az általános állategészségügyi helyzet?

Influenzaszezon van. Ez nemcsak az emberi influenzára érvényes, hanem a madarakban is ebben az időszakban detektáljuk a legtöbb esetet.

Most jelentették be, hogy két újabb vármegyében van madárinfluenza.

Így van, Heves, illetve Pest vármegyékben, de egyébként a jelen járvány tavaly október óta tart, összesen 194 esetet regisztráltunk már. Egyébként a szezonalitást tekintve az, hogy most madárinfluenza-járvány van, nem meglepő.

Ugyanakkor van az állatoknál influenza, mint az embereknél, télen?

Nagyjából igen, bár egyértelmű összefüggésről nem tudunk beszélni. De az éghajlati jellemzők, az időjárás, az, hogy az emberek ilyenkor többnyire zárt terekben tartózkodnak, mind-mind ahhoz járul hozzá, hogy az influenzavírusok fel tudnak szaporodni. Nyilván nemcsak az emberekben, hanem az állatokban is.

Hiszen az állatokat is zárt térben tartják ilyenkor.

Így van.

A baromfikat.

A baromfikat is, igen, nyilván egyéb állatfajoknál nincs legeltetés, de a mi esetünkben a madárinfluenza számít.

Mennyire súlyos probléma a madárinfluenza 2025 februárjában Magyarországon?

Ez mindig nagyon komoly betegség. Amikor megjelenik egy madárállományban, akkor azt a madárállományt föl kell számolni. Nincs arra lehetőség, hogy kezeljük, vizsgáljuk, és majd meglátjuk, hogy a madarak túlélik-e. Ilyenkor járványügyi intézkedések lépnek életbe, azt az állományt föl kell számolni, és korlátozó intézkedéseket foganatosítanak az érintett állattartó telep körül.

Ha tízezer szárnyas közül találnak egy madárinfluenzást, akkor az összest el kell pusztítani? Ezt így kell érteni?

Ezt, sajnos, így kell érteni. Amennyiben ugyanabban a járványügyi egységben, mondjuk, egy telepen tartózkodnak ezek a madarak, akkor ez így van. Azért annak a realitása, hogy mondjuk, tízezer baromfiból csak egyben találják meg a vírust, elég kicsi. Ez a vírus sokkal fertőzőképesebb, sokkal virulensebb annál, minthogy ilyen alacsony számban jelenjen meg. Ha egy állományba bekerül, ott viszonylag gyorsan nagy pusztítást tud okozni, sok madárban meg tud telepedni, és így a kimutathatóság elég megbízható.

Azért kell megsemmisíteni az állományt, mert nagyon gyorsan terjed? Azért nem lehet gyógyítani, mert nincs is védőoltás vagy gyógyszer ellene?

Védőoltás van madárinfluenza ellen, de ezt maximum megelőzésként lehetne alkalmazni. Európában egyedül Franciaországban alkalmaznak védőoltást. Ennek több oka van, részben szakmai, részben kereskedelmi is. Szakmai oka annak, hogy miért csak Franciaország alkalmazza a védőoltást és a többi európai ország miért nem, például az, hogy adott esetben egy vakcinázott állományba az úgymond természetes úton bekerült vadvírus nem detektálható olyan hatékonysággal, tehát hamis biztonságérzetet ad az állattartóknak.

Sokra nem mennénk vele?

Még akár nagyobb veszélyt is jelenthet a hamis biztonságérzet, ha ugyanúgy mozgatják az állományokat telepek között, adott esetben a járványt még jobban el is tudják terjeszteni. Ez az a szakmai szempont, amit nagyon mérlegelni kell a vakcinázásról való döntés során. A másik a kereskedelmi szempont. Az európai országok legnagyobb exportcélországai ódzkodnak a vakcinázott állatok húsától, vagy attól, hogy olyan országokból, ahol egyáltalán vakcinázást folytatnak, bármilyen baromfiterméket importáljanak.

Élelmiszer-biztonsági félelmek miatt?

Részben igen, illetve ennek azért piacvédelmi oka is van. A legnagyobb baromfifelvásárlók, illetve exportőrök azért ezt egy ilyen szemmel is nézik.

Versenyképességi hátránynak tekintik?

Igen.

A Nébih honlapján tavaly azt írták, hogy illegális tevékenységek is közrejátszhattak a madárinfluenza terjedésében. Milyen illegális tevékenységek?

Ahogy említettem, itt egy szezonális betegségről van leginkább szó. Ezért, amikor ez a szezon megkezdődik, olyan intézkedések lépnek életbe, amelyek a megelőzést szolgálják, az a céljuk, hogy megelőzzék a betegségnek a megjelenését. Ilyen például a madarak zárt tartása. Ez az intézkedés tavaly október elején lépett életbe, még az első regisztrált baromfikitörést megelőzően. Amennyiben ezt nem tartja be egy állattartó ott, ahol ez kötelező, nagyon kockázatossá teszi a saját tevékenységét. Sőt, mivel nemcsak a saját állatait veszélyezteti, hanem a korlátozó intézkedések, illetve az exportpiacvesztés miatt a teljes magyar baromfiágazatot is. De az illegális állatmozgatás vagy a nem bejelentett állatok tartása is szabálytalan. Nincs a hatóság látókörében, nem végzi el azokat a vizsgálatokat, amelyeket el kell végeznie, ez is mind az állategészségügyi státuszt veszélyezteti, akár egy adott országra nézve is.

A madárinfluenza-járvány történetében szándékos megfertőzésről tud? Lehet, hogy élénk a fantáziám, de el tudom képzelni, hogy a konkurencia legyőzése, a piacvédelem, biztosítási csalás, vagy akár egy terrortámadás miatt szándékosan terjesszenek madárinfluenzát. Volt ilyenre precedens?

Pletykák mindig vannak, bizonyíték eddig még soha nem került elő. Nyilvánvalóan azokon a területeken, ahol hatalmas mennyiségű állatállomány található, nagyon nagy az állatsűrűség, ha csak kevés vírus is kerül egy baromfiállományba, mégis hatalmas járványrobbanást tud előidézni. Hiszen nagyon közel vannak egymáshoz az állatok, és ha a kötelező járványvédelmi előírásokat nem tartják be, a vírus nagyon gyorsan tud terjedni.

Ránk, emberekre veszélyes a madárinfluenza?

Közegészségügyi jelentősége van. Nagyon kicsi a kockázata, hogy az Európában előforduló vírustörzs átterjedjen emberekre, de influenzavírusokról beszélünk, ahogy már korábban is említettem, így megvan az a kockázat, hogy a vírus olyan módon változik, amely fajok közötti átlépést tesz lehetővé.

Csak idő kérdése, hogy a madárinfluenza átugorjon az emberre?

Én nem fogalmaznék így, nem gyors átugrásnak kell ezt látni. A vírus genetikai állományában lezajlik egy változás, de ez viszonylag jól nyomon követhető. Ezért is nagyon fontos például a vadmadarakban a vírusok monitorozása, hiszen egyrészt a kontinensek között vándormadarak tudják terjeszteni a különböző vírusokat, másrészt pedig egy adott területen az ott élő vándormadár-populáció is fönn tudja tartani a vírust. Ezekből a madarakból a vírusoknak a kimutatása, nyilván a közegészségügyi kollégákkal megosztva ezt az információt, nyomon követhetővé teszi azt, hogy a vírus fejlődése vagy átalakulása éppen milyen fázisban van. Amerikában van egy jelentősebb veszély, ott már szarvasmarhákban is előfordul. Európában egyelőre az európai, illetve a magyar szervezetek értékelése szerint is alacsony annak a kockázata, hogy emberről emberre terjedő fertőzési hullám alakuljon ki.

Januárban megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise. A juhok és a kecskék vannak veszélyben. Mi okozza, miként került be, hogyan terjed és mi a kockázata?

Ez azért nem volt eddig a köztudatban, mert Magyarországon ez a betegség korábban soha nem fordult elő. Ez egyébként a juhoknak, kecskéknek az egyik legfertőzőbb betegsége. A világban leginkább azokban az országokban van jelen, ahol hatalmas kiskérődző-populáció található, például az afrikai országokban, a közel-keleti arab országokban, ázsiai országokban. Európában a tavalyi év során jelent meg, Romániában, Görögországban, illetve Bulgáriában. Magyarországon idén egy Romániából indult állatszállítmányból mutattuk ki ezt a vírust, három telep érintett egymáshoz közel, Zala vármegyében. Ugyanazok az állategészségügyi, járványügyi intézkedések lépnek életbe, amelyek egyébként általánosan a legtöbb fertőző betegség esetében.

Megsemmisítik az állományokat?

Többek között igen, illetve szállítási korlátozás, az állati termékek forgalmazási tilalma lép életbe, amelyekkel a járvány terjedését meg tudjuk akadályozni.

Nekünk, embereknek a juhok, kecskék, húsa, teje, biztonságosan fogyasztható, attól függetlenül, hogy a kiskérődzők pestise megjelent Magyarországon?

Emberre nem veszélyes a vírus, még akkor sem, ha adott esetben fertőzött állattal vagy termékkel érintkezne az ember. De a közfogyasztásba kerülő hús nemcsak a kiskérődzőké, hanem az összes többi állatfajé is biztonságos Magyarországon, hiszen átesik azokon az állat-egészségügyi állatorvosi vizsgálatokon, amelyek kellenek ahhoz, hogy biztonságossá lehessen nyilvánítani.

Megelőzésére, gyógyítására hasonlóképpen nincsen lehetőség?

Nincs lehetőség, illetve a megelőzésre van lehetőség, nyilván a járványvédelmi előírásoknak a betartásával.

Védőoltás nincs?

Védőoltás az Európai Unióban nincs.

Foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne még hatékonyabban megelőzni ezeknek a behurcolását? Van olyan intézkedésterv, ami még papíron sem létezik, de már gondolkodnak rajta?

A legjobb védekezés a támadáson kívül a megelőzés, és ezen állatbetegségek ellen igazából csak úgy lehet hatékonyan föllépni, ha a megelőző intézkedéseket helyezzük a fókuszba. Ilyen értelemben egyébként sok újdonság nincs, hiszen nagyon egyszerű a képlet: minél kevesebb legyen az érintkezés az állományok között, vagy akár a vadállatokkal, legyen minél nagyobb a telepi higiénia, vagy a járműveknek a higiéniája.

Mintha a Covid idején hallanám az országos tisztifőorvost.

Így van.

Tartsunk távolságot?

Pontosan. A vírusok emberben és állatban is hasonlóképpen terjednek, annyi a különbség, hogy az állategészségügy más intézkedési lehetőségekkel tud operálni, mint a humán egészségügy.

Afrikai sertéspestis. Túl sokszor hallunk erről is, hogy teljesen nyugodtak legyünk. Mi az aktuális helyzet Magyarországon?

Magyarországon az afrikai sertéspestis 2018-ban jelent meg, azóta is kizárólag a vaddisznóállományban fordul elő.

Ott viszont nagyon?

Most már néhány jól beazonosítható járványgócról tudunk beszélni. Az egyik egyébként, ami továbbra is igen aktív, Pest, illetve Komárom vármegyéket érinti. A másik, talán legnagyobb aktivitással bíró járványgóc Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Mindkét oldalon a határ másik oldalán is sűrű előfordulást detektálnak a kollégáink. Mindezekkel együtt a járványhelyzet az elmúlt három-négy év során kedvezően alakult. Miután megjelent a betegség, viszonylag rövid idő alatt is elég nagy pusztítást vitt végbe azokon a területeken, ahol a vadállomány nagy volt. Azonban azok az intézkedések, gondolok itt például a vaddisznóállomány gyérítésére, amelyek működnek, úgy tűnik, hogy hatékonyak. 2021 óta az úgynevezett fertőzött területe az országnak nem nőtt, hanem csökkenni is tudott, erre két alkalommal is sor került. Ezek mind azt bizonyítják, hogy azok a megoldások, azok a vizsgálatok, intézkedések, amelyek a vadásztársadalommal, illetve az állattartókkal is közösen folynak, hatékonyak a betegség kezelésében.

Az afrikai sertéspestist kiváltó kórokozó csak vaddisznóról ugrik át házi disznóra? Másra, akár ránk, nem is veszélyes?

Így van, ez csak a sertéseknek, tehát vad- vagy házi sertéseknek a betegsége, emberre, illetve más állatfajokra nem veszélyes.

Milyen tünetekkel és milyen következményekkel jár, amennyiben a házi sertésállományban megjelenik?

Elég gyors lefolyású és pusztító vírus, sok állat elhull, amennyiben az állományba bekerül. Magyarországon szerencsére ilyet nem tapasztaltunk eddig, de a környező országokban, illetve a balti országokban, ahol Európában egyébként legelőször megjelent, erről sokat tudnak mesélni.

Mi elzárjuk a házisertéseket a vaddisznóktól? Ennek köszönhetjük, hogy a haszonállat-állományban nincsen jelen a sertéspestis?

Az egyik része nyilvánvalóan az, hogy a házi sertéseket elkülönítjük. Mondok egy példát, a fertőzött területen lévő házi sertéstelepeknél úgynevezett kettős kerítés kell, hogy védje az állatokat. Ez azt jelenti, hogy van egy kerítés, amely a házi sertéseket az adott területen belül tartja, és ehhez képest néhány méterre van egy másik kerítés, amely pedig a vaddisznókat tartja távol a házi sertésektől. A két kerítés közötti távolság gyakorlatilag egy olyan védőtávolság, ami a vírusnak az átadását tudja gátolni.

Ezt Pista bácsi, akinek két disznója van a családi ház a hátsó udvarában, így csinálja Jászkaraalsón?

Ez a nagy állattartó telepekre vonatkozik, úgy mondom, hogy a kereskedelmi célból tartott állatokat tartó telepekre vonatkozik.

De mi van azokkal, akik otthon tartanak sertést? Ők hogyan védekeznek, ha esetleg erdő szélén laknak? Én is voltam olyan háznál, ahol minden este vaddisznók voltak a kerítésnél, át is jöttek.

Azokat a járványvédelmi előírásokat, amelyek egyébként a kereskedelmi állományokban védik az állatokat, hogyha alkalmazzák a háztáji tartók is, mondjuk, nem ugyanabban a csizmában mennek az állatok közé, mint amiben az erdőben sétáltak, már hatalmas kockázatcsökkentő tényező lehet. De ha például az állatoknak a takarmányát úgy tárolják, hogy a vaddisznók ne férjenek hozzá, az is segíti az állomány védelmét. Ezek apró dolgok, amikkel, ha odafigyel az állattartó, nagyon sokat tud tenni azért, hogy az állomány egészséges maradjon.

Én gyerekkoromban, a nagymamánál még moslékkal etettem a disznókat. Már azt sem szabad, ugye?

Olyan moslékkal, amiben állati eredetű termék, élelmiszer van, nem szabad.

Abban minden volt, higgye el.

Ez tilos.

Miért?

Mert az afrikai sertéspestis az állati eredetű termékekkel is kiválóan tud terjedni. Egyébként anno így is került be Európába, még az 1950-es évek során Belgiumba, illetve Spanyolországba. Elég nagy kihívást jelentett akkor, hosszú évekbe telt, amíg sikerült a vírust kiirtani.

Nehéz rávenni az embereket arra, hogy a hagyományos, évszázados háziállattartási módszereiket megváltoztassák?

Ez egy kihívás. De ha az állattartók kellően tudatában vannak annak, hogy az mekkora veszélyt jelent, belátják a szabályok betartásának szükségességét. Nemcsak azt kell nézni, hogy az ő állatát megbetegíti és az elpusztul, hanem egy olyan betegségről beszélünk, aminek nemzetgazdasági jelentősége van, tehát ha akár csak egyetlen házi sertésben megállapítjuk az országban a vírust, akkor az már gazdasági következményekkel jár, hiszen a kereskedelem nagyon korlátozódik.

Tiltólistára tesznek bennünket azonnal?

Így van, nagyon sok ország.

Akkor is, hogyha egyetlen sertéspestises egyedet találnak?

Igen, ez, sajnos, így működik.

Nem alhat nyugodtan minden este.

Nem szoktam kikapcsolni a telefonomat.

A vaddisznók viszont megbetegednek. Az erdők lezárására nem kell számítani? Ezt mindig kérdezik az erdőjárók a vaddisznók megbetegedése miatt. Odamegyünk, a bakancsunkra ragad valami, elvisszük, érintkezünk házisertéssel, kész a baj.

Lezárásra nem gyakran kerül sor, vagy legalábbis nem az a leggyakoribb megoldás, amihez folyamodik ilyenkor a hatóság. Inkább a figyelemfelhívás gyakoribb, hogyha olyan területen jelenik meg a betegség, ahol turisták gyakoriak, figyelemfelhívásokat helyeznek el, plakátokat, táblákat. Ezzel az a cél, hogy a kirándulók ne hagyják, mondjuk, szanaszét, ne dobálják el a szendvicseiket, amiket visznek magukkal, vagy ha hazaérnek, akkor a ruházatukat mossák ki, tisztítsák meg. Ezek a fő szempontok, amivel egy laikus kiránduló azért nem árt, ha tisztában van, ezzel tud tenni a járványvédelemért.

A túrázók nemcsak ilyet látnak sokat, hanem veszettséggel kapcsolatos, rókavakcinázással kapcsolatos piros falragaszokat is, különböző helyeken, legfőképpen a fákon. Nagyobb mostanában a veszettség kockázata?

2018 és 2021 között Magyarország elérte, hogy veszettségtől mentessé vált. Ez, sajnos, nem tartott sokáig, és ebben a szomszédunkban elkezdődött háború is nagy szerepet játszott, hiszen 2022-ben ismét megjelent a veszettség a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei határhoz közeli régióban.

Leállt ott a vakcinázási program, vagy nem is volt?

Gyakorlatilag az erőforrás a probléma. Hosszú évekig magyar támogatással végezték az ukrajnai területek vakcinázását. Ez, sajnos, megszakadt, és ilyen módon a magyar járványhelyzetre is negatív hatást gyakorolt. Most is az a helyzet, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye nem tekinthető mentesnek, az ország többi része viszont igen. Rókavakcinázás évente kétszer történik, és ezen a területen, sőt, egész Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megerősített vakcinázás van érvényben, ott dupla sűrűséggel kerülnek a csalétkek kiszórása, amit a rókák fölvesznek, és ezáltal immunizálódnak.

A rókák jelentik a legnagyobb kockázatot? Kóbor kutyák, egyéb vadfajok terjesztik, terjeszthetik a veszettséget?

Hazánkban a rókák jelentik a fő veszélyforrást a terjesztés szempontjából, éppen ezért őket célozzuk a vakcinával is. Nyilvánvalóan a kóbor állatok is jelenthetnek veszélyforrást, ezért azokon a területeken, ahol fokozottan kockázatos, hogy meg is jelenik a veszettség, a kóbor állatok befogására is nagyobb hangsúly kerül.

A lakosságnak mi a teendője a veszettség megelőzésének terén?

Az első és legfontosabb, hogy a kutyákat, húsevő háziállatokat rendszeresen, évente vakcinázzák. Ha, mondjuk, természetjárás vagy séta közben találkoznak esetleg furcsán viselkedő rókával…

Bocsánat, milyen egy róka, ha furcsán viselkedik? Egyet láttam élőben, megnéztem a Vukot.

Például nem szalad el az embertől.

Az furcsa?

Igen. Ilyenkor nagyon fontos, hogy nem szabad megsimogatni, hanem értesíteni ajánlott az állategészségügyi hatóságot, és meg fogja tenni a szükséges intézkedést.

Mivel a veszettség nagyon veszélyes ránk. Több olyan betegséget említettünk, ami az állatok között rendkívül gyorsan terjed, borzalmas következményekkel jár, de nem veszélyes az emberre, legalábbis egyelőre. Na, a veszettség az nem ilyen, ugye?

A veszettség, sajnos, nem ilyen. Az olyan betegség ráadásul, ami ugyan ritkán okoz emberi megbetegedést, hiszen legalábbis itt, a mi régiónkban, Európában viszonylag ritka, de amennyiben mégis megbetegedést okoz az emberben, és megjelennek tünetek, akkor viszont tudományos ritkaság, amelyikből nem lesz halál.

Találtam a Nébih honlapján egy nagyon érdekes térképet a méhek betegségéről. Évek óta mondják a szakemberek, hogy egyre több a súlyos betegség a méhállományban, aminek súlyos következményei, továbbgyűrűző hatásai lehetnek. Borzalmas a neve is a betegségnek, nyúlós költésrothadás. Ez rendkívül elterjedt, ha jól láttam a térképet. Jobban pusztulnak a méhek mostanában, mint korábban? Mert akkor az elég ijesztő.

Erre nehéz választ adni, hiszen a méhek aktivitási időszaka tavasztól őszig tart, utána következik egy telelési időszak, amikor, ha nem kapják meg a megfelelő támogatásokat, értsük ezalatt például a tápanyagszükségletüknek, illetve a hőmérsékleti szükségleteiknek a betöltését, akkor nyilvánvalóan lehet nagyobb pusztulás a méhállományban is. Ugyanígy veszélyforrás lehet a számukra, ha a növényvédő szereket nem a felhasználási szabályok szerint alkalmazzák. S valóban vannak fertőző betegségek, mint például a nyúlós költésrothadás, ami szintén nagy veszélyforrás. Ezek ellen járványvédelmi intézkedésekkel lehet tenni, ami megint csak az állatállomány felszámolását jelenti. Sajnos a legtöbb esetben, amikor ilyen fertőző állatbetegségről van szó, aminek gazdasági jelentősége van, csak a felszámolás jön szóba.

Nagyon sok községi zárlatot láttam az említett méhészeti térképen, az egész ország területén, ahol valamilyen baj van a méhekkel. Azt meg tudja erősíteni, hogy ha a méhekkel baj van, akkor minden mással is baj lesz előbb-utóbb? Vagyis nemcsak az a baj, hogy nem lesz méz, hanem a beporzás miatt nagyon-nagyon sok minden más káros következmény is lehet?

A méhek természetesen alapvető szerepet játszanak a beporzásban, sok-sok növény, gyümölcs esetében, úgyhogy ha drasztikusan lecsökken a számuk, az mindenképpen negatív következményekkel jár a terméshozamra, ezáltal pedig további negatív következményeik lehetnek.

Ha már képzeletben kint barangoltunk az erdőben: a hazai vadállomány általános egészségügyi állapotáról ugyanúgy van képük, mint a haszonállat-állományéról?

A lőtt vad húsának át kell esnie olyan vizsgálatokon, amelyekkel biztosítható az, hogy csak egészséges hús kerüljön emberi fogyasztásra. Ha közfogyasztásról van szó, akkor mindenképpen hatósági vizsgálat szükséges, ha magánfogyasztásról, akkor pedig a vadásztársaságoknál működő, képzett vadhúsvizsgálók, vagy pedig magánállatorvosok is el tudják ezt végezni. A legfontosabb betegségek vagy kórokozók, amikre mindenképpen meg kell vizsgálni a húst, például a trichinella, ez egy fonálféreg, amely például vaddisznókban fordulhat elő, egyébként a házi sertésben is, működik is olyan vizsgálati program, amely a kiszűrését célozza. Minden egyes vaddisznót, amely kockázatos területen került elejtésre, megvizsgál a hatóság afrikai sertéspestisre is. Ez is hozzájárul egyébként ahhoz, hogy a magyar vadhús biztonságosnak tekinthető.

Meg tud nevezni olyan nálunk, vagy akár egész Európában még nem jelenlévő állatbetegségeket, amelyek megjelenésére akár a klímaváltozás, akár az élénk kereskedelem és turizmus miatt reálisan számítanunk kell, amitől önök, szakemberek tartanak?

Azok a betegségek, amelyek jelenleg itt vannak velünk, körülbelül 20-25 évvel ezelőtt, amikor egyetemista voltam, még egzotikus betegségeknek számítottak. Mi úgy tanultunk ezekről, hogy talán egyszer, ha majd a klímaváltozás is olyan lesz, akkor lehet, hogy találkozni fogunk velük. Hát ez most itt van. Nem tudok jóslásokba bocsátkozni, de azért az látható, hogy ezek a betegségek, akár ha csak a kiskérődzők pestiséről beszélünk, vagy az afrikai sertéspestisről, földrajzilag egyre északabbra húzódnak. Ami most még nincs ugyan Magyarországon, de például Görögországban, Bulgáriában már ott van, ez a juh- és kecskehimlő, ami szintén egy hasonló fertőzőképességgel bíró betegség, mint amikről eddig beszélgettünk. A célunk az, hogy ezeknek a bejutását megakadályozzuk, nemcsak Magyarországra, hanem Magyarországon keresztül Európa többi részébe is.

Ha sok az állatbetegség, akkor sok állatorvos kell. Van elég állatorvos Magyarországon, mindenféle területen?

Ha így teszi fel a kérdést, akkor a válasz az, hogy nincs.

A nagyüzemi állatorvosokból van hiány?

A haszonállattartásban, illetve a hatóságnál van talán a legnagyobb hiány. Egyébként a hazai állatorvoslás nagyon nagy múltra tekint vissza, hiszen 1787 óta beszélhetünk Magyarországon állatorvosképzésről. A népszerűsége, illetve az elismertsége töretlen. Többszörös a túljelentkezés minden évben az egyetemre, de a kikerülő hallgatók a legnagyobb számban a kisállatorvoslásban helyezkednek el.

Valahol érthető, hogy kisállatokat nagy pénzért vagy nagy állatokat kis pénzért gyógyítani, akkor elég gyorsan eldöntik.

Ha ez a szempont, akkor igen, természetesen nekünk az a célunk az egyetemmel is együttműködve, hogy a perspektíva, amivel az állatorvosi karrier vonzó lehet, meglegyen mind a haszonállatoknál, mind pedig a hatóságnál.

Hozzávetőlegesen a haszonállatok, illetve a hatósági terület esetében mekkora az állatorvoshiány?

Nagyon nehéz egzakt számot mondani, hiszen ez földrajzi területtől is függ. Vannak olyan vármegyéink, ahol hatalmas mennyiségben, mindenféle állatot tartanak, s nemcsak az állattartás, hanem az élelmiszer-előállítás is nagyüzemben folyik. De vannak más vármegyéink, ahol viszont ennek töredéke jellemző. Nyilvánvaló, hogy nem ugyanannyi állatorvos szükséges az egyik vármegyében, mint a másikban, ezért nehéz számot mondani. De mindenképpen jelentős a hiány.

Segíteni fog ezen a helyzeten az, hogy az Országgyűlés dolgozik egy jogszabályon, amely megteremti az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnökök, valamint az állategészségügyi mérnökök képzésének törvényi feltételeit?

Nyilván a szabályozással az a célunk, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyekkel ez a helyzet kezelhető, úgyhogy ilyen szempontból nyitottak vagyunk minden megoldásra.

Vissza lehet csábítani a kisállat-rendelőből a nagy állattelepre az állatorvost, és ha igen, akkor mivel?

Ha tudnak egy olyan vonzó karrierlehetőséget, olyan vonzó tevékenységi kört felkínálni, akkor igen, hiszen állatorvosnak az megy, aki az állatokat általánosságban szereti. Én azt gondolom, hogy erre van esély.

Ráadásul talán lehet vonzó az is, hogy ahogy beszélgetésünkből kiderült, biztos soha nem volt unalmas ez a szakma, de a legutóbbi 10-15 év különösen nem volt az.

Így van. Állatbetegségekben, sajnos, nem szenvedünk hiányt, az állatorvosoknak pedig általában akkor van dolguk, ha vannak állatbetegségek. Bár hozzáteszem, hogy a megelőzés lenne az az irány, amelyben az állatorvosoknak a legcélszerűbb lenne a tudásukat kamatoztatni.

Gyerekkorában is állatorvos akart lenni?

Amióta a fejem lágya benőtt, és emlékszem rá, igen.