eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Maruzsa Zoltán az új tanév új szabályairól: okoseszköz, orvosi igazolás, jogosítvány

A tanév kezdetén több változás jön az oktatási intézményekben, ezekről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán, de a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára kifejtette a pedagógus-béremelés menetrendjét, és azt is, hogy miért nem lesz tanárhiány.

Egész héten rendkívül meleg lesz, ami a Tisza-tó partján pompás, az iskolapadban ülve kevésbé. Van valami szabály arra, hogy milyen hőmérsékleti tartományban lehet a gyereket az iskolában tartani? Nyilván nincs két egyforma iskola.

Valóban hosszú évek óta nem volt szeptember első hetében ilyen meleg az időjárás. Ez senkinek nem öröm, hiszen nyilván az iskolakezdés szempontjából is a huszonnéhány fok sokkal kellemesebb, mint a harmincnéhány. Mivel tankötelezettek a gyerekek, ezért egyszerűen hazaküldeni mindenkit nem lehet.

Beleőrülnének a szülők. Arra vártak, hogy végre elkezdődjön az iskola.

A szabadságokat jelentős részben elhasználták. Természetesen azt például elrendeltük, hogy minden tankerületi iskolában hajnalban kezdődjön el a szellőztetés, hűtsünk, amennyire tudunk. Természetesen csomó iskolában vastagok a falak, klímaberendezés van, ha nem is minden tanteremben, mert akkor meg rengeteg köhögős gyerekünk lenne, de mondjuk az aulában igen, folyosó felőli hűtés megoldható. Az igazgatóknak hagyományosan megvan az a jogkörük, hogy például adott esetben hőségriadós helyzet van, akkor rövidített oktatást elrendelhetnek. A 45 perc nincs bebetonozva a magyar köznevelés rendszerében, hogy csak annyi lehet a tanórának a hossza, tehát van lehetőség helyi beavatkozásokra.

Jövőre nézve elképzelhető, hogy lesznek hőségszünetek, vagy a hőség miatt eltolt iskolakezdés? Régen volt szénszünet, amikor nagyon hideg volt, és nem volt elég szén a fűtéshez. Most meg fordított helyzet van.

Ahogy szokták mondani, a történész nagyon óvatosan jósol, a múltról sokkal könnyebb beszélni. Abban egészen biztos vagyok, ha ez a globális felmelegedésnek nevezett folyamat tovább tart, és valóban a következő években, évtizedekben további melegedésre kell számítani itt a Kárpát-medencében, akkor ehhez természetesen az épületeinket is adaptálni kell. Nincs olyan iskolaberuházás ma Magyarországon, amelyik már ne teljes átlevegőztetéssel és hűtési képességgel, hőszivattyúképességgel épülne. Például, amit szombaton átadtunk Dunakeszin új iskolaépületet, az tökéletesen állni fogja a sarat ebben a melegben, hiszen hűtésre alkalmas. Ahol gondban vagyunk, azok nyilván a hetvenes években, mondjuk egy panelkörnyezetben épített, könnyűszerkezetes iskolaépület, ahol a szigetelés sem alkalmas arra, hogy tökéletesen le tudjuk hűteni.

Ezekkel érdemes még foglalkozni, vagy ezeket a későbbiekben ki kell váltani, ha van hely valahol?

Minden esetben egyedi döntésnek a kérdése, mikor épült, milyen állapotban van, hogy lehet kiváltani, milyen telek van mellette, ahol lehet építeni vagy nem lehet építeni, ezeket mindet egyedileg vizsgálni kell. Erre van a minisztériumnak beruházási terve. Építkezünk, felújítunk, energetikai beruházásokat hajtunk végre uniós és költségvetési forrásból is, tehát ez egy évről évre zajló folyamat.

Egy másik meleg kérdés is a napirendre került, az iskolai okoseszközök kérdése a Madách Gimnázium igazgatójának gyors felmentése után. Mindenkit felmentenek, aki nem tartja be a szabályt, vagy csak azt, aki ezt nyilvánosan el is mondja?

Ez egy nagy rendszer, a köznevelés világában hat ezer intézményről beszélünk. Az igazgatóknál évente nagyjából ötszáz kinevezésre kerül sor, hiszen ötéves ciklusokban kapják a megbízásaikat. Idén nyáron is több mint négyszázat neveztünk ki a tankerületi rendszerben, és emellett természetesen egyházi és magánfenntartók is, ugyanígy a saját intézményrendszerükben cserélik, és adott esetben, ha ez indokolt, akkor fel is mentenek vezetőket. Ez minden nagy rendszerben így van.

Fogják ellenőrizni, hogy az adott iskolák hogyan tartják be a nagyon szigorú szabályt?

A szabály, hogy mennyire szigorú, ez megítélés kérdése, hiszen a végrehajtás területén nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, mert nincs két egyforma iskola: hány gyerek van, mekkora a folyosó, milyen tárolóeszköz van, van a diákoknak saját használatú szekrényük, hogyan és milyen módon szeretnék begyűjteni. A végrehajtás területén nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények. Ahogyan a pedagógusok is, hiszen a saját tanóráján az okoseszközök használatát minden pedagógus teljes körűen és teljes szabadsággal engedélyezheti. A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, sőt kiosztottunk csaknem félmillió notebookot a gyerekek körében, pontosan azért, mert a digitalizációban, annak az okos használatában természetesen bízunk és hiszünk. Ami a problémát okozza, ha ezt túlzásba viszik, és szünetekben, illetve úgy is tanórán használják, ahol oktatási célú használatra nem lenne szükség. Az OECD felmérése szerint a magyar tanulók 31 százaléka nyilatkozta azt, hogy ő soha nem kapcsolja ki tanórán sem a mobiltelefonját. Nyilván jönnek az üzenetek, ami elvonja a figyelmet az oktatástól. A baj ezzel van, nem a pedagógiai célú eszközhasználattal, azt a kormány is támogatja.

Milyen joga van a pedagógusnak elvenni a nebulótól a telefont? És melyik telefont veheti el? A 25 éves Nokiát, amin a kígyó remekül fut még, tehát működik, vagy az 571 ezer forintos kütyüt?

A törvény és a rendelet felhatalmazta az intézmény dolgozóit, hogy elvegyék ezeket az eszközöket, természetesen azzal, hogy a nap végén ezt visszaadják minden tanulónak, tekintet nélkül az árára vagy a típusára.

Anyagi felelősséget ki vállal az adott eszközért?

Természetesen az intézmény, de azért fontos rögzíteni, hogy a puding próbája az evés. Rengeteg iskola eddig is elvette az eszközöket, különböző módon és különböző gyakorlattal, de legalább a húsz százaléka a mi állami intézmények körében végzett felméréseinknek. Nem tudunk tömegesen olyan ügyekről, hogy pont akkor omlott volna el, nagy perek indultak volna. Ebben mindenkit higgadtságra és némi kivárásra biztatnék, pontosan azért, mert nyilván, amikor az eszközt az adott intézmény elkéri, kikapcsolt állapotban elteszi, abban bízunk, hogy nem fog vele semmi történni abban a néhány órában, amíg vissza nem kapja a tanuló.

Az iskolai laptopprogram továbbra is zavartalanul működik? Az is egy okos eszköz, és hogy mi fut rajta, az igazából attól függ, aki használja.

Ebben a programban hiszünk. Nagyon fontos fejlődés az, hogy Magyarországon az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig minden tanuló igényelhetett és kapott az államtól notebookot. Ez a digitalizáció terén óriási előrelépés, hozzáférnek okoseszközökhöz, hozzáférnek tananyagokhoz, a nemzeti köznevelési portálhoz, a KRÉTA-t tudják használni, annak a tananyagtárát, továbbra is tudják használni ezeket az eszközöket. Idén ősszel egyébként újabb 125 ezer eszközt osztunk ki. Ez mind a pedagógiai célú használatot célozza, amit korlátozni szeretnénk, az a nem pedagógiai célú eszközhasználat az oktatási intézményekben.

Az világosan le van írva valahol, hogy mi a pedagógiai célú, meg mi a nem pedagógiai célú eszközhasználat? Nyilván vannak egyszerű példák, ha chatelek a haverjaimmal, az nyilván nem pedagógiai célú, de vannak határhelyzetek.

A pedagógiai cél az, amikor ezt a tanár az adott órán az oktatási folyamatban használja vagy használni kéri. A pedagógus az, aki az adott tanórán a munka folyamatát a tanulók számára meghatározza, ha ott olyan feladatot kapnak, ami azzal kezdődik, hogy vedd elő az eszközt, használd ezt a notebookot, nyissuk meg ezt a felületet, akkor ez pedagógiai célú használat.

Lehet olyan, hogy a reggel beérkezéskor leadott telefonokat menet közben elő kell venni, mert a tanár azt mondja, hogy most ezen az órán használjuk, és akkor ezt meg kell szervezni aznap, hogy ez mikor legyen?

Így van. Ha tudjuk, hogy az első óra mondjuk testnevelés, nyilván testnevelés órán nem használják az okoseszközt, legalábbis én ebben bízom, a harmadik órán, történelemórán viszont igen, akkor tudjuk, hogy a 9B-nek a harmadik órára az eszközt vissza kell adni, hiszen használni fogják. Ezt a KRÉTA rendszerben a pedagógus rögzíti, hogy az adott órán digitális eszközhasználatra kerül sor. Ebben az esetben az eszköz természetesen pedagógiai céllal használható, sőt használandó.

Mekkora szabadsága van az adott iskolának és a pedagógusnak eldönteni azt, hogy mi pedagógiai célú használat? Visszatérve a testnevelésórára, simán el tudom képzelni, hogy okosórán pulzusmérésre fogják használni az eszközt. Mindenkinek van már ilyen kütyüje, remekül lehet szórakozni vele, és még működik is.

Nem lehetetlen. A szabályozási környezetben a pedagógiai célnak a meghatározása az teljes egészében pedagógusnak, aki az adott tanórát tartja, a jogköre.

Csak az a lényeg, hogy ez nyilvános legyen? Tehát előre meg kell mondani, hogy a szülők is tudják magukat hozzátartani, hogy mi az adott iskolában a szabály?

A KRÉTA rendszer, mint tanulmányi rendszer, pontosan alkalmas arra, hogy a tanórákról a bejegyzések megtörténjenek. Ez korlátozott nyilvánosság, mert csak a szülők, tanulók, meg a pedagógusok használják. Ez minden intézményben kötelező, és mindenki használja jelenleg is.

A KRÉTA és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér összekötésének mi az értelme? A Krétán belül volt már korábban egy önálló modulként működő egészségügyi rendszer.

Most egy nagyon nagy fejlesztést hajtottunk végre, ennek másfél millió gyerek szülője, tehát potenciálisan akár hárommillió ember fog nagyon örülni. Amikor a gyerek beteg, akkor gyerekorvoshoz, háziorvoshoz viszik. Nyilván megállapítják, hogy mi a baja, fölírnak neki valamilyen gyógyszert, és döntés születik arról is, hogy hány napot nem kell iskolába mennie az adott tanulónak. Régebben, akár az előző tanévben is, ilyenkor erről egy papíros igazolás készült, amit utána a szülő befotózott, valamilyen módon beszkennelt, és eljuttatott az intézménybe, ahol ennek a feldolgozása, rögzítése megtörtént. Most törvénymódosítást hajtottunk végre a tavasz folyamán, hiszen személyes és egészségi adatok mozgatásához törvényi felhatalmazás kell, és a törvényi felhatalmazás mentén egy olyan informatikai fejlesztést hajtottunk végre, hogy az EESZT-ből automatikusan át fognak menni az adatok a KRÉTA rendszerbe. Magyarán a szülőnek ezzel nem lesz dolga a jövőben, ha az orvos rögzíti az EESZT-ben a hiányzást, hogy mely napokon igazolt a gyermek betegség miatti iskolai távolléte, akkor ez automatikusan átfordul a KRÉTA rendszerbe az ottani ügyintézéshez. Az iskoláknak semmilyen többletadminisztrációt ez nem jelent, hiszen ugyanúgy, mintha a szülő küldte volna be az igazolást, most automatikusan megkapják az EESZT-ből. Természetesen az orvos, ha bármilyen okból szükséges, akkor a továbbiakban is ki tud állítani papíros igazolást, mégis én azt javaslom minden szülőtársamnak, hogy éljünk azzal a lehetőséggel, hogy ne kérjünk papíralapút, hanem ezzel a digitális megoldással könnyítsük mindenkinek az életét.

Az volt a probléma, hogy papírt kellett fotózgatni, szkennelgetni, vagy az volt a baj, hogy pimf esetekben el kellett vinni a gyereket az orvoshoz, ott ki kellett várni a rendelőben a rendelési időt, akkor az orvos megvizsgálta, és azt mondta, hogy anyuka, ez pont ugyanaz a szokásos nátha, mint tavaly, tavalyelőtt, meg azelőtt, ezt maga is meg tudja ítélni. Akkor ez továbbra sincs?

Ebben a szabályozás világos. Betegséget orvos igazol, hogy az ön megfogalmazásánál maradjunk, a pimf dolgokat, családi ügy, a szülő igazolja. A szülői igazolást az iskola ugyanúgy el tudja fogadni. Tehát senki nem állította, hogy egyből orvoshoz kell menni, meg el kell játszani a hasmenést. Számos olyan balesetünk és adott esetben haláleset is történt az elmúlt években, amikor a szülő úgy volt vele, hogy ez csak a szokásos kis köhögés, és nem vitte el a gyereket az orvoshoz, vagy amikor elvitte, akkor már nem tudták megmenteni. Ez egy olyan mezsgye, ahol nekünk a felelősségünk megvan, ezért nagyon világos az egészségüggyel közösen az álláspontunk, hogy ha beteg a gyerek, akkor orvos, de egyszerűsítsük le azt az adminisztratív terhet, amit az eddigiekben az igazoláskiállítás dupla adminisztrációval okozott, hiszen eddig az EESZT-ben is, illetve a szülő számára papíralapon is kellett adminisztrálni. Most ez jelentősen leegyszerűsödik. Emellett pedig együttesen írtunk Takács Péter államtitkár úrral levelet az összes iskolaigazgatónak, hogy azzal természetesen ne terheljük az egészségügy rendszerét, hogy csak az orvosi igazolást fogadjuk el. Lehet más olyan indok is, házirendben rögzíti az intézmény, hogy hány napot fogad el ilyen módon, de lehet olyan rendkívüli helyzet is, és a jogszabály egyébként az igazgatónak ad tág teret arra, hogy mit fogadhat el indoklásként, amikor nem betegség miatt hiányzik a tanuló.

Ha jól értem, akkor annak megállapítása, hogy a gyereket orvoshoz kell-e vinni, vagy nem kell orvoshoz vinni, az természetesen a szülő kötelessége és felelőssége marad.

Természetesen, nem tud másé lenni. Én mindenkinek azt javaslom, ha az a gyanú áll fenn, hogy orvoshoz kell menni, akkor igenis vigye orvoshoz.

De ha úgy látja, hogy más ok, akkor ő is igazolhat egy meghatározott nap hiányzást a gyereknél?

Természetesen, így van.

Az iskolai jogosítványszerzés mikortól, milyen gépjárműre, milyen feltételek mellett, milyen személyi körre, milyen oktatói hálózattal fog elindulni? Mint az MHSZ volt régen?

Ez is egy olyan újdonság, ami szerintem nagyon jó lépés a kormányzat részéről. A beavatkozásnak az a háttere, hogy olyan mértékben megdrágult a jogosítványszerzés, ami már negatív hatással bír a jogosítványszerzők számosságára, ami pedig nyilván egy gazdasági, társadalmi probléma is. A kérdés az volt, hogy hogyan tudunk ebben segíteni. Jelenleg is működik egy visszatérítési rendszer, ha valaki megcsinálja a KRESZ-vizsgát, akkor visszaigényelhet 25 ezer forintot, de létezik az a társadalmi kör is, amelynek adott esetben ennek a meghitelezése is nehézséget okozhat. Ezért született az a döntés, hogy a KRÉTA rendszerbe telepítsük az összes ezzel kapcsolatos tananyagot, tehát a KRESZ-alapismereteket, illetve az egészségügyet.

Az, amelyik most van, vagy amelyik készül? Mert most pont egy átmeneti állapotban vagyunk.

Nyilván a képzés mindig az aktuális helyzetet követi le. A tananyag a jelenlegi hatályoshoz tudott készülni, hiszen az új még nincs meg, ha változni fog, akkor természetesen a tananyag is változni fog. A lényeg az, hogy a KRÉTA rendszerben a végzős középiskolások számára ingyenesen elérhetővé tesszük mind a KRESZ elméleti tananyagot, illetve az egészségügyi tananyagot, és biztosítjuk a vizsgalehetőséget. Emellett pedig a középfokú intézményekben a tanév folyamán az Országos Mentőszolgálat egy egészségügyi demonstrációs napot is szervez, amelyen az érintetteknek a részvétele kötelező. Ezt szintén a KRÉTA rendszerben rögzítjük, hogy megtörtént, ahol be is mutatják azokat az életmentéshez szükséges elsősegély-ismereteket, amelyeket a jogosítványszerzéshez gyakorlati módon is meg kell szerezniük a fiataloknak.

Hol fogja megtanulni, hogy hogyan kell kereket cserélni, hogy hogyan kell nem kinyitni a felforrt vizű autók hűtőtartályát, mert akkor kifolyik a szeme a felcsapó gőztől, tehát ilyen gyakorlati dolgokat?

Azt azért fontos látni, hogy jelenleg is az autósiskoláknál folyó oktatásnak több mint a 90 százaléka ugyanezekkel a digitális anyagokkal történik.A jelenléti klasszikus oktatás robusztus módon eltűnt az előző években, amit most teszünk, hogy ingyenesen, az oktatási rendszer keretei között el tudjuk juttatni a fiatalokat egészen a gyakorlati oktatásig. Gyakorlati oktatásra egyelőre kettő irányban lesz módjuk, vagy elmennek, ahogy eddig is tették volna, egy autósiskolához fizetős jelleggel, vagy – és itt a Honvédelmi Minisztériumnak lett valóban szerepe – ahogy korábban az MHSZ-nél is lehetett jogosítványt szerezni, így a Honvédelmi Minisztérium szervezésében is egyre bővülő kapacitásokkal el fog indulni egy olyan lehetőség, ahol ingyenesen meg tudják csinálni a fiatalok a gyakorlati vezetést. Ezzel nekünk már az oktatási rendszerben nincs dolgunk, nem középiskolai tanárok fognak gépjárművezetés gyakorlati ismereteket oktatni, hanem továbbra is vagy autósiskolákban, vagy ebben az újonnan felálló szervezetben a honvédség keretei között tudnak jogosítványt szerezni a fiatalok. Természetesen ehhez nem kell aláírni a katonasághoz, egyszerűen ott van olyan gépjárműpark, olyan sofőrök, akik ebbe a feladatellátásba be tudnak kapcsolódni.

B kategóriás, úgynevezett úrvezetői jogosítványt adnak, vagy meg lehet tanulni Gvoznika önre járó löveget, vagy Gidránt, mert az MHSZ-nél volt ilyen, ott teherautóval kezdtünk annak idején?

Ez a program természetesen csak a B kategóriás jogosítványra terjed ki.

Roller, kerékpár, KRESZ-szabályok oktatása, mint megalapozó feladat, az szóba jöhet? Minden autós, minden vitában felveti, hogy az szép, hogy mi megtanultuk a KRESZ-t, de a közlekedésben részt vevő összes többi társunknak is illene ezt tudni.

Van ilyen fejlesztésünk. Tavasz folyamán a Nemzeti Köznevelési Portálon elkészült egy olyan közlekedési alapismeretek tananyag, amit az osztályfőnöki órák, közösségi nevelési órák kerettantervébe építettünk be, öt-öt óra évfolyamonként, amit közlekedési alapismeretekkel kell a felső tagozaton a fiataloknak eltölteni. Ez videókkal, leírásokkal igenis alkalmas arra, hogy az alapvető ismereteket megszerezzék a fiatalok, erről az iskoláknak a tájékoztatást megadtuk, tehát az oktatási rendszer keretei között igyekszünk ebben is segíteni.

Összefésülik a kimenő tanulók számát a honvédség felvevő kapacitásával? Egyáltalán hol kell kezdeni keresni olyan helyeket, ahol lesz az oktatás?

Tudomásom szerint egy megyében fog elindulni a következő hónapokban, és utána a későbbiekben bővül majd. Erről a későbbiekben az adott program fog tájékoztatást adni, hogy hol érhető el. Nekünk a középfokú intézményekben a feladatunk és a lehetőségünk az, hogy ingyenesen biztosítsuk az elméleti anyagokat és azokat a vizsgákat, amelyek eljuttatják a fiatalokat egészen a gyakorlati vezetés kapujáig.

Piacelemzést csináltak előtte, hogy ez a gépjármű-oktatói piacot hogy fogja érinteni? Ha elveszíti az elméleti oktatás lehetőségét, akkor azért nyilván nem kérhet pénzt, azt megpróbálja valószínűleg majd megkeresni a gyakorlati oktatáson. De a gyakorlati oktatást pedig valószínűleg befolyásolja a honvédség kapacitása. Látják, hogy ez hogy fog alakulni? Az állami beavatkozásoknak mindig van egy ilyen veszélye, hogy szétveri az adott piacot.

Az előterjesztés készítése során a nagyobb képzőszervekkel számos egyeztetésre került sor. Közös aggodalom számukra is, hogy olyan drágává vált a jogosítványszerzés, ami a piacot egyébként is visszavetette. Abban nincs ellenkezés, hogy az elméleti oktatás egy részét az állam teljes egészében átvállalja, és akkor többen mehetnek majd a gyakorlati oktatásra, tehát olyan beavatkozást hajtunk végre, ami akár bővítheti is a jogosítványszerzők számosságát, ami üzletet is jelent természetesen azoknak, akik a gyakorlati oktatásban vesznek részt.

Az első évfolyam az lesz, amelyeik most érettségizik?

Így van, a végzős évfolyamok számára most szeptember folyamán nyílik meg a lehetősége, hogy ilyen módon kezdjék el a jogosítványszerzés lépéseit.

A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nagyon komoly pedagógus-béremelésről beszélt azzal, hogy a kormány tartja az ígéretét. Egymillió forint körüli bérekről, 800 ezer forint körüli pedagógusbérekről beszélt. Mikortól, kiknek, milyen feltételekkel lesz béremelés?

A kormányzat egy komoly pedagógus-béremelést indított el. Az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben zajlik ennek a végrehajtása, hiszen egy részét európai uniós forrásokból finanszírozzuk. Maga a program 2030-ig tart, és összességében ennek a 12 százaléka az, amit uniós forrásból tervezünk kifizetni, de emiatt szoros összedolgozás van, hogy hogyan kerüljön erre sor. Idén január elsejétől 32 százalékos béremelést valósítottunk meg, ami azért egy nagyon jelentős lépés, és alapvetően stabilizálta a pedagógus-munkaerőpiacot. A következő lépés a kormánynak az a vállalása, hogy 2025-ben a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát elérik a pedagógus-átlagbérek. Mozgó célra lövünk, hiszen azt megjósolni, hogy pontosan mennyi lesz 2025-ben a diplomás átlagbér, nem annyira könnyű. Amit a prognózisokból a Pénzügyminisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen kihoztunk, hogy a 2025. évi diplomás átlagbér várhatóan 1 millió 25 ezer forint körül fog alakulni, ami azt jelenti, hogy a 820 ezer forintos pedagógus-átlagbér elérése a kormány vállalása 2025-re. Ehhez nagyjából 21 százalékos emelést kell megvalósítanunk január elsejétől. Erre nézve zajlanak már a tárgyalások, hogy hogyan valósítsuk meg. Nyilván a következő évre biztosítandó bértömeg egy részét minden pedagógus meg kell, hogy kapja, egy más részében az igazgatók differenciálnak, és ne felejtsük el, nagy újdonságként, itt van a pedagógus-teljesítményértékelés megjelenése is: 2025 nyarán zárul majd, a jelenleg kezdődő tanév végén a teljesítményértékelés első ciklusa, ami szintén hatással lesz, lehet egyes kollégák bérére.

Mekkora a súlya az automatizmusnak a béremelésben, mekkora az igazgató súlya, és mekkora a teljesítményértékelés súlya?

Erről kormányrendelet fog majd születni, valamikor november vagy még inkább december környékén. Azért vagyunk kénytelenek is várni vele, mert egyrészt még folynak a tárgyalások, másrészt pedig, hogy pontosan milyen mértékű emelésre van szükség, azt az év vége felé lehet a lehető legpontosabban megmondani. Hosszú tárgyalások állnak még előttünk, természetesen a szakszervezetekkel is, hogy ez hogyan történjen. Szuper lépésre készülünk, hiszen egy átlagosan 21 százalékos béremelés részleteit kell kidolgozni. Ez egy nemes feladat, ezt meg fogjuk csinálni, és az év végén megszületik az erről szóló kormányrendelet, ami január 1-jétől útjára bocsátja ennek a végrehajtását.

Akkor az első emelt fizetésnek az akkorra kialakuló szabályok szerint a januári lesz?

Igen, február első napjaiban kapják meg, de január elsejétől emelkednek a bérek.

Annyira átlátható lesz a rendelet, hogy egy tanár otthon ki tudja számolni a mostani fizetését és az emelés szabályait látva, hogy nagyjából mekkora lesz a fizetése, ha tudja, hogy hogy fekszik az iskolaigazgatónál, meg hogy milyen volt a teljesítménye?

Én jóslásba azért nem bocsátkoznék, mert hogy 140 ezer ember ezt hogyan tudja otthon magának kiszámolni, ezt én nem tudom megmondani. Mivel a rendelet még nem született meg, ezért megint csak a jóslás kategóriája lenne, ha azt állítanám, hogy mindenki önmaga ki tudja számítani. Arra azért felhívom a figyelmet, hogy az új pedagógus-életpályáról szóló törvény az egységes bértáblát eltörölte. Sávos bérrendszert vezetett be Magyarországon, ami a pedagógusok teljesítménye mentén igenis lehetővé teszi a differenciált béreket, és ebben az igazgatónak, munkáltatónak szerepet ad. Igenis lesznek különbségek a végrehajtás és az emelés mértékében is, a kormányzat nem is azt vállalta, hogy mindenkinek 21 százalékkal fog emelkedni, hanem azt, hogy a pedagógus átlagbér 21 százalékkal fog emelkedni.

Az nem fordulhat elő, hogy minden iskolában mindenki a legjobban teljesít, a legjobb viszonyt ápolja az igazgatójával, és kiderül, hogy mindenkinek emelni kell. Elvileg úgy van tervezve a rendszer, hogy még akár ez is beleférhet?

Menjünk bele akkor egy kicsit a teljesítményértékelésbe, hiszen ez egy nagy pedagógiai újdonság, nem mintha eddig nem lett volna a köznevelési törvényben egy olyan szabály, hogy az igazgató a kollégáinak a munkáját értékeli, de erre részletszabályokat a jogalkotó nem határozott meg. Amikor megkérdeztük a pedagógusokat, hogy önnek az igazgatója mikor adott visszajelzést a munkájáról valamiféle teljesítményértékelés keretében, akkor 44 százalék válaszolta azt, hogy ő ilyen visszajelzést az igazgatójától munkavégzése kapcsán nem kapott. Tehát a gyakorlat nem felelt meg feltétlenül a törvény szellemiségének. Éppen ezért születtek erre részletszabályok, egy miniszteri rendelet, illetve az Oktatási Hivatalnál egy részletes útmutató, amiben általánosan vannak olyan pedagóguscélok, teljesítménycélok, amelyeket az igazgató mindenkinél vizsgál, illetve egyéni teljesítménycélokat rögzít az igazgató most tanévkezdéskor, szeptember végéig van erre lehetőség: adott pedagógusnak adott iskolában nyilván a saját habitusának megfelelő vagy tőle elvárható feladatokat. Az igazgatóknak is van teljesítményértékelése, ebben az esetben a tankerület vagy a fenntartó az, amelyik az igazgatónak ad elérendő teljesítménycélokat. Négy ilyet rögzít a KRÉTA rendszerben, és amikor vége lesz a tanévnek, akkor vizsgálja meg az iskola vezetése az egyes pedagógusoknál, hogy ebből mi teljesült, illetve a fenntartó pedig az igazgatók esetén. Igyekeztünk egy objektív rendszert kialakítani, ami nyilván nem könnyű, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. A szempontrendszernek ezért kell olyannak lennie, ami útmutatókban világosan rögzíti, hogy mire hány pontot és milyen módon lehet adni. Ennek jelentős kultúraváltás lesz a következménye. Egészen biztos, hogy nem az első évben fog zökkenőmentesen működni, de az, hogy lesz egy rendje annak, hogy évente az igazgató a munkatársaival beszéljen, áttekintsék az elért eredményeket, meghatározzanak célokat, illetve a vezetők is szabályozott keretek között definiált célokat kapnak, ez összességében alkalmas lehet arra, hogy az egész oktatási rendszerünk eredményességét javítsa. Ez a célunk igazából az egésszel. Ha hiszünk abban, hogy a jó munkáltatói visszajelzés motiváló, adott esetben a teljesítményt elismerő többletjuttatás segíti, serkenti a teljesítményt, akkor egy helyes döntés volt, hogy ezt bevezettük, és el kell, hogy érje a teljesítményértékelés bevezetése a rendszer eredményességének a javulását.

Az igazgatók kezét a rendelkezésükre álló bértömeg köti, vagyis gondolniuk kell arra, ha valakit nagyon kiemelnek, akkor muszáj lesz valakit lehúzni, hogy a végén a matek kijöjjön, vagy nem köti?

Nyilván nem végtelen az a pénzösszeg, amit az igazgatók el tudnak majd osztani. Erről is az év végén kell rendelkezzünk, hogy a jövő évi béremelési kereteket hogyan határozzuk meg. De az mégiscsak jó hír, hogy a teljesítményértékelés nem a semmibe történik. 2030-ig vállalta a kormány, hogy a bérek emelését folytatja, ahogy a diplomás átlagbér emelkedik, úgy emelkedni fog a pedagógusok átlagbére is. Ez azt jelenti, hogy 2030-ig minden évben érkezik a rendszerbe olyan bértöbblet, aminek az elosztási elveit kell rögzíteni. A 2025-ös év kicsit bonyolultabb lesz, ezt követően viszont minden évben rendelkezésre áll majd olyan bértöbblet, ami azt biztosítja, ha nem is egységesen és mindenkinek egyféle módon, hanem a teljesítmények mentén, de legyen olyan kerete az igazgatónak, amivel ezt a többletforrást elosztja.

Mire az uniós forrás kifut, leszünk olyan állapotban, hogy teljes egészében saját magunk tudjuk finanszírozni a saját gyerekeinket tanító saját tanáraink fizetését?

Leszünk. Idén is nyár volt, mire megérkezett az uniós támogatás, ami nagyjából az idei kifizetéseknek a felét finanszírozza. Januártól júniusig mindent a magyar költségvetés fizetett.

A pedagógusszakma utánpótlását a számok alapján milyennek ítéli a Belügyminisztérium államtitkársága?

Nyilván mi is folyamatosan vizsgáljuk, hogy hogyan alakulnak a számok ezen a téren. Látjuk, hogy kik azok, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, és látjuk, hogy mekkora lesz a kimenő populáció. Fontos azt rögzíteni, hogy itt van egy jelentős változás, hiszen míg korábban választani kellett a munkavégzés vagy a nyugdíj között, ez a helyzet megszűnt, és miközben kollégák elég nagy számossággal, valójában a nők 40 kedvezménnyel mennek nyugdíjba, tehát még viszonylag fiatalok. Most nem kell választaniuk a nyugdíj és a munkavégzés között, hanem a pedagógus-életpályáról szóló törvénynek köszönhetően a nyugdíjat és a fizetésüket is megkapják. Ez azt eredményezi, hogy nagyjából a fele a nyugdíjba vonulóknak marad, és továbbra is számíthatunk a munkájukra.

Olyan tanári szakokon, ahol egyébként hiány van?

Ez minden szakon azonos módon meg tud jelenni. Nyilván az intézmény szintén partner abban, hogy kinek a munkájára van nagyobb szüksége, hogy maradjon, vagy adott esetben kinek a munkájára van bármely oknál fogva kevésbé szükség. Nem automatizmus, hogy mindenki, aki nyugdíjba vonult, marad, ez nyilván munkáltatói intézkedés, kell hozzá a munkavállalónak a maradási szándéka, ott van mellette a kormányzat támogatása, hogy megkaphatja a bérét és a nyugdíját is párhuzamosan, és mellette kell nyilván az igazgatónak az a döntése, hogy annak a kollégának a munkájára számít. Ha hiányterületről beszélünk, akkor nyilván a tárgyalások szélesebb dimenzióban zajlanak az adott munkatárssal, hogy maradjon. A másik kör a pedagógusképzésre jelentkezők száma, és ezen a téren nagyon szép adatokkal találkozhattunk idén. Összességében csaknem 13 ezer embert vettünk föl, soha ennyit még, mióta központi felvételi eljárás van Magyarországon, nem vettünk föl pedagógusképzésre. Egyértelműen és vitán felül a második legnépszerűbb képzési terület volt az idei általános felvételi eljárásban a pedagógusképzés, a pótfelvételiben pedig 4700 ember jelentkezett, itt is több mint kétezer ember pedagógusképzésre jelentkezett. Ráadásul a jelentkezőknek jelentős aránya rövid ciklusú képzésekre, olyan ráépülő képzésekre, amelyek kettő-három vagy négy félévesek, tehát egy-kettő év múlva megjelennek a munkaerőpiacon. Én hiszem azt is, hogy azért álltak most neki megcsinálni az annak idején mondjuk diszciplináris biológiához nem elvégzett tanárképzést, mert van olyan szándékuk, hogy dolgozni szeretnének a magyar köznevelésben, szakképzésben, felnőttképzésben, tehát számítunk erre a munkaerőre. Ez a két változás együtt biztosítani fogja a szükséges munkaerőt a magyar köznevelésben.

Meddig szabad rövidíteni a pedagógusképzés ciklusait? Sokan azt mondják, hogy ehhez mindenki ért, mert mindenki látott már gyereket, de azért az egy szakma., nagyon komoly szakma.

Ezért nem is rövidítettük le, csak kettő, három és négy féléves képzésekre. Fontos azt látni, hogy aki mondjuk kettő féléves képzésre megy, az ő esetében szinte csak pedagógikumot tanul, hiszen már korábban olyan diszciplináris alap- vagy mesterdiplomát szerzett, amiről okkal feltételezhetjük, hogy a tárgyi tudása megvan, csak annak idején nem csinálta meg a tanárképzést. A '90-es években, amikor én egyetemre jártam, akkor azért nem volt két félévnyi pedagógikum, vagy maximum ennyi volt. Tehát mi sem tanultunk többet húsz évvel ezelőtt a diszciplína, esetemben mondjuk a történelem meg a német mellé, pedagógikumot. Ez az ismeretanyag, nyilván mindig lehetne nagyobb, de alapvetően megfelel annak, amit mondjuk húsz éve, ha valaki akkor megcsinálta volna, akkor megszerzett volna. A három és négy féléves képzések pedig jellemzően vagy új diszciplína megszerzésére irányulnak, tehát valaki, mondjuk, a négy féléves képzés esetén már rendelkezik tanári diplomával, de egy újabb szakismeret anyagát szeretné megszerezni, akkor ez lehetséges, a három félévesek pedig jellemzően olyan esetek, amikor valaki oldalirányból, tehát mondjuk matematikai elemző oldalirányból, nem diszciplináris matematikáról kerül be matektanárnak.

Milyenek a pedagógustársadalomban a pályán maradási arányok? Aki elvégzi a pedagógusszakot, tanárszakot, az végül tanár is marad?

Az egy jó kérdés, hogy csak tanárképzésre készít-e föl a pedagógusképzés. Én visszanéztem ezeket a számokat húsz éve, harminc éve is, tanárképzéssel, pedagógusképzéssel húsz-harminc éve is voltak, akik más pályázatot választottak, sőt, az egész európai felsőoktatási térségben igaz az az állítás, hogy nagyjából a végzettek 30 százaléka más területen helyezkedik el, mint amit tanult. Ez igaz az orvosokra, a jogászokra, mindenki másra is. Nyilván van differencia, hogy hol, mekkora mértékben, de nincs olyan százszázalékos egyezés egyetlen felsőfokú diploma esetén sem, hogy na, aki azt elvégzi, abból biztos, hogy csak az lesz. Ráadásul az oktatási rendszer elég széles, tehát nem csak a köznevelésre képzünk mi sem. Van olyan testnevelő tanár, aki egyébként a végén edző lesz, és fordítva is, van olyan edző, aki majd megcsinálja a rövid ciklusú ráépülő képzést, és végül testnevelő tanár lesz. Nemcsak angoltanár lehet valaki egy angoltanári képzés végén a köznevelésben, mehet a szakképzésbe, mehet a felnőttképzésbe, nyelviskoláknál is helyezkednek el közülük. Ez egy tág rendszer, az oktatás világa is tág. Nekünk tudjuk, hogy mekkora létszámú belépő munkaerőre van szükségünk, ez a munkaerő kell, hogy hozzánk megérkezzen.

Arról van adatuk, hogy a szaktárgyakat milyen arányban oktatják szaktanárok?

Ebben a jogszabályi előírások nagyon világosak: szaktárgyat szaktanárok taníthatnak.

Énektanár nem taníthat matematikát? Matematikatanár nem taníthat éneket? Akármekkora csalogány is?

Nem.

Mégis egy csomó helyről jön ilyen hír, hogy megpróbálják így megoldani, mert kevesen vannak. Akkor jogszabályellenes, amit csinálnak?

Semmiképpen sem szerencsés. Nyilván megint más a helyettesítés, ha ennek valami oka van, és más az, ha tartósan szakképesítés nélkül lát el valaki olyan feladatot, amire egyébként nincs felkészítve. Akkor nyilván beiskolázzák, és megszüntetik ezt az állapotot.

Van arra valamilyen szabály, hogy egy adott osztályban mennyire cserélődhetnek a tanárok, mert a másik típusú hír, ami szokott jönni, hogy ez már a harmadik fizikatanárunk fél éven belül?

Nincs ilyen előírás. Mit kellene tennünk, ha valahol bármilyen élethelyzet miatt, mondjuk már a harmadik tanár jön? Emiatt nem záratom be az iskolát. Abból kell kiinduljunk, hogy aki harmadikként érkezik, lehet, hogy ő a legjobb.

Életközeli tantárgyak felvételét a hivatalos tanrendbe tervezik-e? Pénzügyi ismeretek például?

Van ilyen. Állampolgári ismeretek címszó alatt foglaltuk össze ezeket az ismereteket, nyolcadikban és tizenkettedikben a 2020-ban módosított Nat tartalmazza ezeket az ismeretanyagokat. Az állampolgári ismeretek tananyagának nagyjából a negyede pénzügyi ismeretekre vonatkozik. Itt gyűjtöttük össze azokat az általános ismereteket, amelyek nem feltétlenül egy-egy diszciplínához sorolhatóak be, de mégis érdemes átadni a mai fiatalságnak. De erre példa a közösségi nevelés,a közlekedésbiztonság, illetve új tananyagként az egészségfejlesztés is megjelenik, a mozgás fontossága, táplálkozási ismeretek, gerincre való odafigyelés, helyes testtartás, a káros szenvedélyek elleni küzdelem.

Digitális kultúrában való lét kérdéseit tanítják valamilyen módon? Ezzel visszakapcsolódunk a beszélgetés elejére, hogy a mobilokat most már nem visszük be, de valahol meg kéne tanítani arra a gyereket, hogy mi az elég, és meddig jó.

Pontosan így van. Éppen ezért változtattuk meg az informatika tantárgyat a 2020-as Nat-módosításnál, és informatika helyett digitális kultúrára neveztük át, de ez nem pusztán egy más név használata, hanem a tartalmában is, mély struktúrájában is változott ez a tantárgy.Attitűdöt is igyekszik közvetíteni, hogy a digitális világ kihívásaival, az internet veszélyeivel hogyan nézzenek szembe a fiatalok. Már nem csak programozásról van szó, ez jóval tágabb, sőt, tavasz folyamán az előző tanév nagy novuma, a Chat GPT, a mesterséges intelligencia is beépült a digitális kultúra tananyagába.

Házi dolgozatot nem írnak még általános iskolában Chat GPT-vel? Vagy csak még nem jöttek rá?

Biztos vagyok benne, hogy van olyan házi feladat, amit ha kiadnak a kollégák, akkor az élelmes tanulók a mesterséges intelligenciát is felhasználják az elkészítésére.

És ez baj vagy nem baj?

Önmagában nem baj. A baj az, ha ez egy megúszássá válik, és igyekszik a gondolkodás kiváltására használni bárkit. Ezeket a nagy nyelvi modelleket, mesterséges intelligenciát meg kell tanítanunk használni, és ez részben az iskola világának a felelőssége. Fontos az, hogy erre a tananyagok rávilágítsanak, és lehessen iskolai keretek között is használni, tehát egyáltalán nem ördögtől való. De például az egészen biztos, hogy az egyetemeknek át kell gondolni a szakdolgozat-íratás módját, ellenőrzését. Egyik kollégám mondta, hogy ő például nagyon egyszerűen oldotta meg, mert megkérdezte a Chat GPT-t, hogy ezt a bizonyos dokumentumot te írtad-e, és villámgyorsan megmondta, hogy igen, én írtam, tehát nagyon hamar le lehet bukni, ha valaki nem okosan használja ezeket a lehetőségeket, hanem csupán a saját munkájának elkerülésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Tavaly már Indiában adták el a legtöbb elektromos háromkerekűt - Így zöldítené közlekedését a világ legnépesebb országa

Tavaly már Indiában adták el a legtöbb elektromos háromkerekűt - Így zöldítené közlekedését a világ legnépesebb országa

A világ legnépesebb országában, Indiában a légszennyezettség súlyos problémákat okoz, az országban találhatók a világ legszennyezettebb levegőjű városai. Emiatt is egyre sürgetőbbé vált India tiszta energiára való átállásának elindítása, amelynek egyik kulcsa a közlekedés elektrifikációja és az áramtermelés átállítása nem fosszilisenergia-alapú megoldásokra. Emellett a kritikus ásványi anyagok beszerzésének és újrahasznosításának stratégiai tervei is kulcsszerepet játszanak az ország energiaátmenetében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×