Hol helyezkedik el a Magyar Posta a mai postapiacon?

Kicsit filozófiai kérdés. A postát és a magyar postát a filozófiai szempontból két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik az a típusú elképzelés, amely szerint a Magyar Posta egy állami cég, és alapvetően a közszolgáltatásnak, a postai tevékenységnek a letéteményese. Az ország minden egyes pontján ott van és hétezer kézbesítővel az összes állampolgárt eléri, ebből a szempontból az állami erő képviselete a megyékben, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. A másik megközelítés a piaci és azt mondja, hogy a Magyar Posta a szolgáltatási szortimentben csinálja a postai szolgáltatásokat, a csomaglogisztikai szolgáltatást, pénzügyi termékeket közvetít és ebben az értelemben versenypiaci szereplő.

Mind a két megközelítés igaz.

Nyilván ez a különbségtétel elméleti típusú. Annyiban még kiegészíteném, hogy a Magyar Posta konkrét jogalany, bár állami cég, a tulajdonosi jog gyakorlója Nagy Márton miniszter úr. A másik oldalról nem az állam finanszírozza, ugyanis az állami cég és versenypiaci cég kérdését az unió eldöntötte. A harmadik postai irányelv, amit 2008-ban fogadtak el, s amit egyébként Magyarország 2013-tól vezetett be, megfogalmazza azt, hogy ezen a területen piacnyitásra van szükség.

De azt is megfogalmazza, hogy 2030-ig a Magyar Posta a kijelölt egyetemes szolgáltató.

Így van, egyetemes szolgáltatási kötelezettsége van Magyarországon a Magyar Postának, Németországban egyébként nincsen ilyen egyetemes szolgáltató. Ezt a kötelezettséget némileg kompenzálja a magyar állam, az éves 230 milliárdos árbevételünkhöz mintegy ötmilliárd forinttal járul hozzá a költségvetésből. Mindezt azért teszi, mert azt mondja, hogy önmagában az, hogy a Magyar Posta olyan településeken és területeken is ott van, ahol egyébként veszteségei keletkeznek, méltánytalan többletterhet jelent, s ezt ő kompenzálja.

Az egyetemes szolgáltatás, nagyon leegyszerűsítve, az, amit muszáj csinálni, de igazából nem lehet annyiért adni, hogy megérje?

Az, hogy pontosan mi az ellátási kötelezettség, azt a megállapodásunk, az irányelv és a postatörvény meghatározza. Ez már inkább a gyakorlat, hogy milyen módon lehet adott esetben ilyen sok ponton és ilyen sok helyszínen ezt a szolgáltatást ellátni. Erre vannak számok és vannak viszonyítási pontok. Postahely tekintetében azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül 1600 postának kellene lennie ezek a szabályok alapján, ehhez képest 2200 postánk van.

A piaci bevételből meg lehet finanszírozni az egyetemes szolgáltatást? Leszámítva azt az ötmilliárdot, amit a kormánytól erre kapnak.

Ennek az elvi háttere az, hogy a Magyar Posta, mivel ott van az összes településen, a csomaglogisztikai szolgáltatást ezen a hálózaton keresztül képes végezni. Az, hogy ezt a szolgáltatást milyen feltételekkel tudja rentábilisan csinálni, milyen fejlesztésekre van szükség hozzá és abból aztán rövid, közép-, illetve hosszú távon milyen árbevételt tud realizálni, nagyon sok mindentől függ. Képes kompenzálni a postai szolgáltatásokból eredő kiesést.

A csomaglogisztika az, amikor valakinek föladnak egy csomagot, az valahova beérkezik, ott tudják, hogy hova kell kivinni és oda viszik, bárhol is legyen az országban?

Ez így van, és hadd tegyek egy rövid megjegyzést ezzel kapcsolatban, ugyanis a Magyar Posta megítélését árnyalja az, hogy bennünket azokkal a vállalatokkal hasonlítanak össze, amelyek tisztán for profit vállalatok. Ez egy nagyon kompetitív piac, itt azokkal a cégekkel hasonlítanak minket össze, amelyeknek ilyen típusú alap postai szolgáltatása nincsen, ami azt jelenti, hogy valójában csak azokra a településekre viszik el a csomagot, ahol ez számukra kifizetődő. Sőt, nem visznek el minden csomagot, csak azt, amelyik gazdaságos, megéri. Hadd mondjam egy személyes kedvencemet: a Magyar Posta szállít létrát.

Az jól csomagolható eszköz.

A másik pedig a lógabábé.

Az mi?

A lógabábé az a mérleghinta. Elsősorban Békés megyében nevezik így. Van, aki mérleghintát küld, és a Magyar Posta örömmel elviszi. Ilyen csomagot a piacon más nem visz.

Azt hogyan számolják ki, ha muszáj elvinni valahova valamit, akkor oda egyáltalán hogy lehet elvinni?

Van ilyen logisztikai feladat, de azért a hagyományos járművekkel el lehet jutni mindenhová. Ha már a járműveket kérdezi, a Posta abban élen jár, hogy az elektromos járműparkunk a legjobb az országban a hasonló cégekhez képest. Van száz elektromos kisteherautónk, van kétezer elektromos rásegítésű kerékpárunk és van másik hatszáz elektromos meghajtású háromkerekűnk, ezekkel végezzük részben a postai szolgáltatást, részben a csomaglogisztikai szolgáltatást.

Mi lesz 2030 után a Magyar Postával? Akkor nem lesz egyetemes szolgáltató? Attól kezdve csak oda viszik el az árut, ahova egyébként valamelyik szolgáltató is elvállalja és a lógabábé meg a létra marad ott, ahol van?

Nehéz erre válaszolni, mert hét évre előre nem látok és nehéz is megbecsülni azt, hogy addig a Magyar Posta, illetve a versenytársak milyen állapotban lesznek. De ez a típusú liberalizáció ott válik teljessé és onnantól kezdve bármelyik szolgáltató bármilyen településre elviheti a csomagot és a levelet. Ide azért hadd tűzzek be egy dolgot: mi is az, amit valójában csinál a Magyar Posta? Kicsit a posta olyan, hogy mindenkinek van véleménye róla és talán még ennél is többen értenek hozzá. A mindennapjainkat valamilyen módon befolyásolja a postai szolgáltatás.

Ismerjük a postást, azt gondoljuk, hogy akkor ismerjük a Postát is?

Igen, de azért azt fontos elmondani, hogy a Magyar Posta 2022-ben 490 millió levelet vitt ki. Ezenfelül 25 millió csomagot vitt ki és mintegy 150 millió csekket gyűjtöttünk be. Ha ezeket összeadjuk és az ügyfélkontaktusra osztjuk, ez azt jelenti, hogy 1,3 milliárd ügyfélkontaktus van a Magyar Postával évente. Ez azt jelenti, egy hétre, a teljes magyar népességre vetítve, tehát ebben benne van a csecsemő és benne van a nyugdíjas korú is, akkor minimum két és fél alkalommal találkozik az ember a Postával. Nem ismerem más vállalatoknak a hasonló számait, de azt gondolom, hogy ez mindenképpen kiemelkedő.

Jó, de a Postát csak egy másik postacéggel tudnánk összehasonlítani, de mivel a Magyar Posta az egyetemes szolgáltató, nem tudjuk összehasonlítani semmivel.

Pont ezért mondom, hogy amikor a csomaglogisztikában az zajlik, hogy azok a for profit cégek, amelyek az elmúlt 10-15 évben úgy építkeztek, hogy egyébként ilyen típusú kötelezettségük nincsen és csinálják azt a szolgáltatást, amiben egyébként mi is igyekszünk versenyképesek lenni, ez az összehasonlítás nem biztos, hogy teljesen helyes.

Az utóbbi időben a postahivatalok bezárása miatti önkormányzati felhördülésekről, a bérekről, meg ilyesmikről kapunk inkább híreket mi, laikusok. De mi ezt kívülről látjuk, ön pedig belülről. Mi történik a Postánál most?

A Magyar Posta új vezetésének az a feladata, ezt a feladatot kaptuk a tulajdonosi jogot gyakorló minisztertől, hogy egy XXI. századi, ügyfélközpontú, digitális és valós ügyfélélményt adó céget építsünk föl. Ennek nagyon sok eleme van. Itt van a hálózat, ezen értem a postahelyeket és a postahivatalokat. Itt van a csomaglogisztika, van egy pénzügyi közvetítői, illetve szolgáltatási funkciója a Magyar Postának. A jelenlegi helyzet, amikor az energiaköltségünk, az üzemanyagot is ide értve, éves szinten 20 milliárd fölé kúszik, amikor van egy inflációs környezet, amikor van egy nehéz finanszírozási környezet, rákényszeríti egyébként is a cégeket, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat adjanak. A Magyar Postát is. Ez annyiban gyorsította föl a Magyar Posta fejlesztését, hogy azok a kérdések, amelyeket azért nem oldottunk meg, mert azt gondoltuk, hogy majd ráér később, most előtérbe kerültek.

Mindent egyszerre kell csinálni?

Nagyon sok dolgot kell egyszerre megcsinálni, és ennek van egy része, ami kifelé is jól látható, amikor a hálózatoptimalizációról, a szervezetoptimalizációról beszélünk. Miért? Mert önkormányzatokkal folytatunk egyeztetéseket, és az nyilván kifelé látható azért, mert amikor a szervezetben valamiféle mozgás van, azt nemcsak a szakszervezetek, hanem a munkavállalók érzik, és ezért ez nyilván kifelé is meglátszik. Ám vannak dolgok, amelyek kifelé nem látszanak, értem ezalatt az informatikai fejlesztéseket, értem ezalatt azokat az üzleti megállapodásokat, amelyeket a Magyar Posta mindenféle vállalatokkal kötött. Mindegyik ilyen intézkedés annak az érdekében zajlik, hogy a Magyar Posta hosszú távon komolyabb ügyfélélményt, egy jobb szolgáltatást nem drágábban nyújtó cég legyen, amit hosszú távon is lehet működtetni.

Nagy Mártonnak, a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternek az az elvárása, hogy az államnak ne kelljen finanszírozni a postát záros határidőn belül? Tehát még az ötmilliárd se menjen bele?

Erről nem beszélgettünk így. Az államnak ebben alapvetően két szempontja van. Az egyik az az, hogy ne kelljen öntenie bele a forrásokat, mert az azt jelentheti, hogy valami ott a cégen belül nem feltétlenül jól működik. A másik meg az, hogy jól, hosszú távon működjön. Akik ebben a cégben dolgoznak, megfelelő megbecsülés mellett működjenek. A Magyar Posta egy nemzeti érték. Beszéltünk a francia kollégákkal nem olyan régen, és mondták, hogy a Covid-hullám alatt Macron elnök úr naponta hívta a francia posta vezérigazgatóját, hogy rendben van-e minden, elérik-e a településeket és van-e olyan, amibe neki adott esetben beavatkozási pontja van. Az államnak nem az a legfontosabb szempontja, hogy itt realizáljon költségvetési plusz forrásokat, hanem hogy jól működjön a Magyar Posta.

Hogyan zajlik a posta átszervezése? Mi az, amit most csinálnak?

Elvi típusú megjegyzésként szeretném elmondani, hogy a Magyar Postán semmi titkos nem zajlik, olyan, mondjuk, ami egy boszorkánykonyhában.

Ez egy zártkörű részvénytársaság, nem?

Ez így van. Nagyon hosszú ideje tabutéma volt, hogy a postai hálózat megfelel-e annak a lakosságszámnak, amennyi postát ellát egy olyan környezetben, ahol egyrészt a vásárlói szokások megváltoztak, másrészt pedig a leveleknek, a csekkeknek a volumene csökken. Ez részben nyilván politikai kérdés is.

Egyik polgármester sem szereti, ha az ő postájával bármi történik.

Erről hosszan tudnék beszélni, mert november-decemberben mintegy 35, többnyire megyei jogú városi polgármesterrel személyesen is beszéltem, azért is, mert az energiaválság őket is érinti. Más módon és más frontokon. Az adott polgármester számára az a kérdés, hogy az a postahely, ami ott volt, az maradhat vagy nem. Nyilván az állampolgárnak annak ellenére, hogy a szokása megváltozott és annak ellenére, hogy egyébként már nem feltétlenül jár arra a postahelyre, mégis van egy közösségi élménye a postán, mégis van egy pozitív kapcsolódása hozzá, és ezért nem szeretné, hogy ott a postai szolgáltatás abban a formában ne legyen elérhető. Nagyon fontos azt látni, hogy Magyarországon ez részben településszerkezeti kérdés is. Vannak olyan települések, ahol kellő számú lakos számára érhető el a postai szolgáltatás, és vannak olyan települések, ahol jóval több posta van. 2022. október 1-jén volt egy olyan, 50-60 ezer lakosú település, ahol 14 posta volt. Nem olyan nehéz visszaszámolni, hogy az mit jelent, hány lakosra jutott egy darab posta. Amikor ezt az energetikai típusú okból történő szünetelést elrendelte még az elődöm, annak az lett a következménye, hogy hét posta maradt nyitva és a többi átmenetileg bezárt. Utána, egyébként mérlegelve a településszerkezeti szempontokat, azt néztük meg, hogy mely pontokon van szükség újranyitásra. A 32 településen 45 postát még újranyitottunk az önkormányzatokkal közösen.

Tehát beszállnak az önkormányzatok? Az ő büdzséjükből beletesznek a posta büdzséjébe?

Ez azt jelenti, hogy ők ezt a szolgáltatást a Magyar Postától megrendelik. Ezt a szolgáltatást azon fölül, ami egyébként a Magyar Postának a kötelezettsége, ellátja.

Hogyan számolják ki azt, hogy, mondjuk, lakosságszámarányosan hány postának kell megmaradnia és ezt hogyan súlyozzák azzal, hogy lehet, hogy valahol nagyon kevesen laknak, de ott csak egy posta van, és az pedig kell hogy működjön? Itt bejön az 1500 fős települések listája?

Amikor mi bármit is csinálunk a Magyar Postánál, nem hasraütésre csináljuk, hanem megnézzük az európai mintákat. Ausztria, ami egészen közel van hozzánk, nagyon jó példa. Ráadásul a fejlettségi szintje annak a postának nagyon magas, a világ postáinak rangsorában a japán, a német, meg a francia mellett ott van a szűk élcsoportban. Ott a postai munkavállalóknak a száma lakosságarányosan negyven százalékkal kevesebb. A postahivataloknak a száma, illetve az egységnyi postahivatal Magyarországhoz viszonyítva lényegesen több lakost ér el és lényegesen nagy területen végzi a szolgáltatását, tehát ez azt jelenti, hogy mi sűrűbben vagyunk, sokkal kisebb településrészeket látunk el és azt sokkal több emberrel csináljuk meg.

Ráadásul Ausztria nagy része eléggé hegyes vidék, ott azért dolgozni is kicsit másképp lehet. Ha leesik a hó, oda nem megy senki föl.

Ez így van, sőt, azt a típusú partneri programot, amit mi elkezdtünk Magyarországon, 323 postapartnerünk van jelenleg, az osztrákok valósították meg először.

Postapartnerekkel fognak szerződni, akik a postai szolgáltatást fogják csinálni? De attól én még látni fogom, hogy az egy posta?

Így van. Amikor postapartnerségről vagy postai hálózatról, postai ellátottságáról beszélünk, akkor föl kell tűrni az ingujjat és az összes települést egyedileg kell megvizsgálni. A postapartnerség erről szól. Mi megkerestük az önkormányzatokat azzal a céllal, hogy vagy az önkormányzatokkal, vagy egy helyi vállalkozóval, kisbolttal, gyógyszertárral, pékséggel kötnénk olyan megállapodást, aminek az a lényege, hogy a postai szolgáltatásnak a logisztikai részét ellátjuk, elvisszük a levelet, elvisszük a csekket, elvisszük a pénzt, elvisszük a csomagot, ott ki kell alakítani egy postapultot, amit egyébként mi szintén odaviszünk. Odavisszük az informatikát, odavisszük az eszközöket, gyakorlatilag nulla befektetést jelent ez az adott partnernek és azt várjuk el tőle, hogy adjon egy ingatlant, legyen a saját ingatlanja, legyen az önkormányzatnál, legyen a művelődési házban, legyen a boltban vagy legyen a gyógyszertárban egy a célnak megfelelő sarok, és ott a postai szolgáltatást lássák el.

Neki ebben az az üzlet, hogy forgalmat fog generálni a posta?

Neki az az üzlet, hogy mi jutalékot fizetünk. Külön kell választani az 1500 fő alatti településeket, hogy milyen forgalmat generál ott a levél és a csekkforgalom, az 1500 fölötti településeket, a 3000 fő és 5000 fő közötti településeket, az öt- és a tízezer közöttieket és az afölött levőket. Nyilván más-más jutalékkal számolunk. De a legfontosabb számunkra az, hogy a kistelepüléseken minél több ilyen megállapodást tudjunk kötni és a postai szolgáltatás ebben a formájában elérhető legyen.

Postai szolgáltatás gyakorlatilag a teljes postai spektrumban, csak nem a posta épületében, hanem egy más vállalkozó vagy egység épületében?

És ez akár lehet a posta épületében is, ha az önkormányzat azt gondolja, hogy ezt a posta épületében szeretné megvalósítani, akkor nyitottak vagyunk arra, hogy azt az ingatlant értékesítsük az önkormányzat számára. Az 1500 fő alatti településen érezve, hogy ez milyen fontos, hogy ott ez a típusú postai szolgáltatás ebben a formában megmaradjon, mi a jutaléktól függetlenül egy munkavállaló számára a garantált bérminimumnak a mindenkori összegét szolgáltatásként vagy egy szerződésben áfával együtt, biztosítjuk. Függetlenül attól, hogy ő egyébként hány levelet vagy csekket, illetve csomagot vesz föl.

Nem a posta alkalmazottja lesz, hanem valaki másé, csak fog kapni egy extrát azért, mert ő más alkalmazottjaként még a postai munkát is megcsinálja?

Így van.

Mit szólnak a települések ehhez az elképzeléshez?

Múlt héten találkoztunk a Települési Önkormányzatok Szövetségének az elnökségével, 35 polgármester alkotja az elnökségét, Schmidt Jenő elnök úrnak a meghívására, és mondtuk el azt, hogy mit is jelent valójában a posta partnerprogram. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok, illetve a polgármesterek nagyon érdeklődnek ez iránt, van nyitottság bennük, ugyanakkor nagyon fontos, hogy lássák ennek minden egyes részletét. Elmagyaráztuk azt, hogy ez főleg a kistelepüléseknek, de más településeknek milyen szempontrendszer alapján és miért jó, és az elnök úrral abban állapodtunk meg, hogy ők segítik a Magyar Postának ezen törekvéseit azért, mert egyetértenek ezzel és érdekük az, hogy ebben közösen tudjunk az önkormányzatok felé kommunikálni. Ezeket az egyeztetéseket már megkezdtük, bár az elején vagyunk, szeretnénk ezzel gyorsan haladni, és remélem, hogy az az üzleti ajánlat kellőképpen kecsegtető az önkormányzatok számára. Mindenkivel külön tárgyalunk és minden eset más, nem lehet általánosítani.

De ez a posta partnerségi program, ez nem a mobilposta program.

Ez nem.

A mobilposta ennek a kiegészítője?

A mobilposta-szolgáltatást nem is tudom pontosan, hogy hány éve csináljuk Magyarországon. Kétféle módon zajlik. Az egyik az a típusú szolgáltatás, amikor a posta gépjárműje az adott ingatlanhoz érkezik és megáll, elvégzi a levélkézbesítést, illetve a csekk-, levélfeladást. Van egy másik típusú mobilposta, ami pedig azt jelenti, hogy a település közepén megáll adott időpontban egy bizonyos időre a mobilposta. Egyébként ott és a másiknál is ugyanazok a szolgáltatások, amik egyébként a postahivatalokban is igénybe vehetők.

Tényleg ugyanazok? Értékpapírt is fogok tudni venni a mobilpostán?

Ez jelenleg is így van. Az állampapír-forgalmazás kivételével a biztosításokat és a bankszámlanyitást, a személyi kölcsönt és egyéb dolgokat a mobilpostán is el lehet intézni. Egyébként 506 ilyen mobilpostánk van jelenleg, 1254 települést látunk el mobilpostával, és ebből 354 az, ami az előbb említett háznál történő kézbesítés.

Ennek milyen az ügyfélmegítélése? Amikor elindult jó néhány évvel ezelőtt a biztosítás, értékpapír termékek vásárlása, nehéz volt elképzelni, hogy a postai dolgozó még ezt is fogja tudni csinálni. Megszerettük? Gyakran vásárolunk biztosítást meg értékpapírt a postán? Meg banki terméket?

Különválasztanám, hogy milyen a megítélése a hálózaton belül, illetve mi ebben a Magyar Posta érdeke.

Hálózaton belül el tudom képzelni, plusz munka.

Plusz munka, de abban az esetben, ha ehhez járul egy komolyabb jutalékbevételből fakadó plusz juttatás, ami egyébként beépül vagy hozzáadódik a havi keresethez, akkor ez nagyon jó és egy nagyon fontos tevékenysége a postának. A 2200 postai hely nagyon nagy érték. Ha arról beszélgetünk, hogy milyen típusú szolgáltatások vannak, elmondom, hogy az állampapíron, ahol most már egyébként ezermilliárd fölötti állományt kezelünk, a biztosításokon, életbiztosításon, utasbiztosításon, lakásbiztosításon és a banki termékeken túl – egy átlag állampolgár nem biztos, hogy tudja – személyi kölcsönt is föl lehet venni a postán. Ha valamiben lehet kitörési pontja a Magyar Postának, az, hogy meg kell nézzük a megállapodásainkat, amik a pénzügyi termékek forgalmazásában vannak, új dolgokat ki kell találnunk, és a szervezetet képessé kell tenni arra, hogy ezt a típusú szolgáltatást még magasabb szinten tudjuk csinálni.

Jobban megformulázott termékekkel? Gyorsabban eladható termékekkel?

Az nagyon fontos, hogy egyszerű, megbízható és gyorsan eladható termék legyen. Nagyon fontos, hogy az a kolléga, aki ezt értékesíti, az ezt azért értékesítse, merthogy érzi, hogy ehhez érdeke fűződik. Folyamatban van annak vizsgálata, hogy az a típusú juttatás, ami párosul az értékesítéshez, az megfelelő-e, az a típusú támogatás, amit ehhez az adott kolléga kap, az megfelelő-e. Én azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy potenciál van.

Mi lesz a módszer? Ezen gondolkoznak-e? Azért az elég fura lesz, most elképzelem, amikor előttem valaki ahelyett, hogy a levelét adná föl, még elkezd pénzügyi termékeket vásárolni. Akkor én tépni fogom mögötte a hajamat. Vagy ez külön ablakos lesz?

Nem tudom, hogy ez jövő idő-e.

Már van ilyen, azért mondom.

Ezeket a kérdéseket kell tisztáznunk regionálisan a nagyvárosokban, a kisvárosokban is, hogy ki mivel foglalkozik. Megtehetem azt, hogy egy embernek azt mondom, hogy csak értékesítéssel foglalkozik, de melyik postán mondhatom azt, hogy ő csak értékesítéssel foglalkozik, melyik postán mondhatom azt, hogy ha kell, akkor értékesítéssel foglalkozik. De ezt a típusú értékesítést valóban lehet magasabb szinten művelni. A részletek kidolgozás alatt.

Mi lesz a banki háttere?

Külön megállapodásunk van a Takarékbankkal, illetve az MKB Bankkal, a számlavezetés, illetve a személyi kölcsön, illetve a hitel kapcsolódik egyikhez, illetve a másikhoz. Ezeket a termékeket akkor tudjuk igazán jól értékesíteni, és ez a biztosításra is igaz, ha tényleg egyszerű termékek, ha aktualizálva vannak az adott gazdasági helyzethez. Egy megtakarítási számla versenyez az állampapírral. Illetve ha ezek valóban gyorsan és érthetően értékesíthetők, hiszen az a közösség és az a közönség, amivel mi találkozunk, erre vár, ezt szeretné, ezért megy be.

Más állami céggel, például a Szerencsjátékkal való együttműködés, hogyan áll? Miért nem lehet például postahivatali sarkot csinálni a totó-lottó feladásnál?

Ez jó kérdés, hogy a postán csinálok szerencsejátéksarkot vagy a Szerencsejáték Zrt.-vel postasarkot. Van együttműködésünk a Szerencsejáték Zrt.-vel a szerencsejáték értékesítése kapcsán, folynak is egyeztetéseink. Azt szeretnénk, ha azokba a partnerségekben, ahova egyébként mi a postai szolgáltatást most helyezni fogjuk, ugyanúgy a szerencsejáték-termékek elérhetők lennének. Az, hogy további szinergiáink vannak-e, vizsgáljuk.

A Posta Biztosító az önök cége vagy a nevet adják a Posta Biztosítóhoz?

A Posta Biztosító valójában két céget, a Posta Biztosítót és Posta Életbiztosítót jelenti. Ezt közösen hozta létre a Magyar Posta húsz évvel ezelőtt egy német befektetővel és húsz éve abban a leosztásban dolgozunk, hogy mi adjuk az értékesítési hálózatot a termékekhez, egyébként ennek a két cégnek a 33 százalékos tulajdonosai voltunk az elmúlt időszakban. A magyar állam azt a döntést hozta, hogy ezt a típusú lehetőséget, ami a biztosító, illetve a Magyar Posta együttállásából fakadhat, ezt oly módon ragadja magához, hogy a 66 százalékot megvásárolta a német tulajdonostól és jelenleg a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus Zrt. a 66 százalékos tulajdonos. Ez két dolgot jelent nekünk, egyrészt azt, hogy bizonyos értelemben más a felállás, mert itt a magyar állam a tulajdonos. A másik oldalon ez az adott cégek jogalanyiságában is okoz változást. Nekünk a jobbnál még jobbnak kell lennünk a jövőben a biztosítások értékesítése kapcsán.

A Corvinus Zrt.-nek van jelentősebb profitelvárása a postai értékesítésből?

A Corvinus Zrt. pénzügyi befektető, nem szakmai befektető ebben az értelemben.

Nem szól bele abba, hogy mit csinál?

Nem az a célja, hogy beleszóljon a napi operációba. Az elvárás nem változik, sőt, az elvárás tulajdonosi oldalról még inkább megjelenik, hogy itt az eredmények igazolják a múltat.

Mekkora részesedése van a Magyar Postának az e-kereskedelemből? Mindene van hozzá, raktára, logisztikája, hálózata, szállítani tud.

Az egész piac úgy néz ki, hogy vannak az e-kereskedő cégek, van raktározási és csomagolási kapacitás és van a kiszállítás. Jelenleg a Magyar Posta a kiszállításban, házhoz szállításban vesz részt. Minden egyes szereplő, aki ezen a piacon van, arra törekszik, hogy lehetőség szerint mindegyikben ott legyen, vagy ha nincs mindegyikben, akkor mindegyikhez nagyon erősen kapcsolódjon. Jelen pillanatban az e-kereskedelem tekintetében saját entitásként a Magyar Posta nincsen jelen, de nem lehet azt mondani, hogy nem is célja, vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudunk oda is elérni, és a jelenlegi pozíciónkat pedig tovább erősíteni. Az ingatlanberuházás tekintetében nagyon nagyot léptünk előre, a csomaglogisztikában nagyon komoly verseny van, az fejlesztést igényel. Ez egy volumenverseny, egyedülálló a Magyar Posta Magyarországon ezen a piacon, nagyon komoly depóhálózatunk van, 18 az országban, jelenleg is fejlesztünk a központi régióban, illetve ezeknek a depóknak a szállítópályájával való ellátottságát is. Ez már sokat jelent abból a szempontból, hogy egyébként mire vagyunk képesek. Ha azt mondom, hogy ez egy volumenverseny, akkor ebben jól állunk.

A volumenverseny az, hogy mindenki a lehető legtöbb szállítást igyekszik megszerezni saját magának?

Nyilván ez egy árazási kérdés is, ha nagy volument tudok elérni, akkor jobban tudok árazni.

Mindenki megnézi az összehasonlító oldalon, megnézi, melyik cég a legolcsóbb. Az a legolcsóbb, akinek nagyobb a volumene?

Természetesen, ez egy nagyon komoly üzleti kérdés is, mert ez a piac rendkívül kompetitív, nagyon sok összefüggése van, részben még én is tanulom. Az, hogy a Magyar Posta üzleti területe, ami szintén megújul, illetve kapott egy új vezetőt, mire lesz képes, kérdés számunkra. Nagyon sokat dolgozunk, hogy tudjunk lépni előre.

Mit kell tudni 2030-ra, amikor az egyetemes szolgáltatást valaki eladja?

Azt tudom megmondani, hogy mit szeretnék 2030-ra látni a Magyar Posta oldaláról. Azt szeretném, hogy a Magyar Posta, mint kellőképpen digitalizált és kellő informatikai háttérrel ellátott cég, olyan szolgáltatást nyújtson, ami jobb a jelenleginél és legalább olyan jó, mint a piac összes többi szereplője és nem drágább. Az ehhez rendelkezésre álló forrásainkat úgy használjuk föl, hogy az ebbe az irányba hasson és hosszú távon olyan cégünk legyen, ami nemcsak hogy jól működik, hanem társadalmi elfogadottsága van és emellett még rentábilis is.

De a postának ma is van társadalmi elfogadottsága, ismerem a postást, aki hozzánk jön.

Így van.

Ez egy társadalmi elfogadottság, tudom, hogy ki fog jönni. Hol nincs a postának társadalmi elfogadottsága?

A tervezett akcióknak és költséghatékonyságnövelő intézkedéseknek és struktúraátalakításoknak le kell zajlania, és ahol ez a típusú társadalmi elfogadottság jelenleg még nincsen meg, vagy nem kielégítő, el kell érni egy magasabb társadalmi elfogadottságot, ahogyan volt ez az általam korábban említett Ausztriában is.

Ausztriában jóval kevesebb postai dolgozóval szolgálnak ki nagyjából ugyanakkora volument. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a postánál is elbocsátásokra készülnek?

A Magyar Postánál az elmúlt időszakban bejelentettünk egy 1200 fős létszámleépítést, ez zajlik, de vannak olyan pozíciók, ahova keresünk munkavállalókat. Ez nem egy statikus elbocsátás, itt arról van szó, hogy van egy nagyfokú fluktuáció a cégen belül. Ha megnézünk más postákat, például az előbb említett osztrákot, ott több mint ötven százalékban olyan munkavállaló van, aki szakképzettség nélküli, illetve aki a kézbesítői, az effektív logisztikai munkát végzi. Nálunk ez harminc százalék.

Ebből több kéne?

Az volna az ideális és ezt mutatja a nemzetközi trend is, hogy olyan módon kéne, hogy csökkenjen az irányítő, illetve a back office tevékenységekre eső munkavállalóknak a száma, hogy ne legyen több, mint akik effektíve a kézbesítést végzik.

Informatika, belső irányítás színvonala elég ahhoz, hogy a back office-t le tudja csökkenteni azért, hogy a frontvonalban dolgozók többen lehessenek?

Informatikában sokat haladtunk előre, de nagyon nagy lemaradásunk is van. Nagyon sok informatikai rendszerünk van, ezekből nagyon sokat ki kell váltani, nagyon sok fejlesztési kapacitást kell konkrét feladatokra rendelnünk. Ebben haladunk előre. Ennek van egy olyan része, ami a belső rendszereinknek a fejlesztése és van egy olyan, ami az új típusú működésünknek a fejlesztése. Ebben nagyon sok munkánk van még.

Tízszázalékos bérfejlesztésről állapodtak meg egy szakszervezettel, a honlapon ezt olvastam, közben 25 százalék fölött van az infláció. Ez nem tűnik nagyon nagy lépésnek.

Így van, örülök, hogy ezt megkérdezi. Két szakszervezettel tárgyaltunk erről a kérdésről. Van egy olyan helyzet, ami részben a jogalanyiságából fakad a Magyar Postának, hogy a kiadás nem lehet több, mint a bevétel. Van egy másik típusú megállapítás is, hogy alapvetően hitelből a bért finanszírozni, legalábbis hosszú távon, nem jó döntés. Ez egy egyéves bérmegállapodás, amiről most megállapodtunk, hogy mi az, amit most a Magyar Posta teljesíteni tud. Ez jelenleg tízszázalékos általános béremelést jelent, aminek van egy szenioritási része vagy egy lojalitási része, ami azt jelenti, hogy azok a kollégák, akik már régóta dolgoznak, és sávosan állapítottunk meg bizonyos értékeket közösen a szakszervezetekkel, előnyt élveznek, a lojalitást külön díjazzuk. Ez egy általános béremelés, és ennek a része pedig szenioritás alapon kerül kifizetésre a kollégáknak.

Ha jönnek a jobb idők, akkor a postánál jobban megéri majd dolgozni? Mennyit keres ma egy kézbesítő?

A Magyar Postánál a garantált bérminimumra való ráállás gyakorlatilag a jelenlegi munkavállalóknak a felét érintette. Ez megtörtént, már január 1-jétől végrehajtottuk. Egyébként maga az egész bérmegállapodás január 1-től hatályos, tehát most visszamenőleg kapják meg a kollégák a januárra, februárra, márciusra, áprilisra eső béreket, de ebben az értelemben ez egy lépcsőfok. Innen kell továbblépnünk azon megbecsülés felé, amit a postások, annak alapján, amilyen munkát végeznek, valóban megérdemelnek. Külön szeretném megköszönni a szakszervezeteknek a több hónapos egyeztetést.

Kőkemény meló postásnak lenni mindenhol.

Igen.